Gyurcsány személyivel utaztatná a határontúliakat

A határon túli magyarok olyan személyi igazolványt kapjanak, amely úti okmánynak minősül oda, ahová a magyar állampolgárok is személyivel utazhatnak - ezt javasolta Gyurcsány Ferenc a határon túli magyar szervezetek képviselőinek. Emellett a határon túli magyarokért viselt felelősség akotmányba foglalását, állandó, ügyeikkel foglalkozó parlamenti bizottság létrehozását is javasolta a kormányfő. A magyar szervezetek több képviselője is világossá tette: a kettős állampolgárságot tekintik a végső célnak, az nem helyettesíthető ilyen megoldásokkal.

Három javaslatot tett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az általa kezdeményezett találkozón, amelyre tíz határon túli magyar szervezet képviselőit hívták meg. A kormányfő a kettős állampolgárság helyett olyan személyi igazolványt adna a határon túli magyaroknak, amellyel ugyanúgy utazhatnának külföldre, mint a magyar személyivel rendelkezők. Gyurcsány szóban javasolta azt is, hogy foglalják az alkotmányba: Magyarország felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért. Támogatják egy állandó parlamenti bizottság megalakulását is, amely a határontúliak ügyeivel foglalkozik.

"Azok, akik valószínűsítik, hogy magyar állampolgárok leszármazottai, kapjanak egy olyan személyi igazolványt, amely úti okmánynak minősül oda, ahová a magyar személyi igazolvány is" - fogalmazott Gyurcsány a két és fél órás találkozót követő sajtótájékoztatón. A miniszterelnök elismerte, hogy nem lesz könnyű elérni ezt. Konzultációk, diplomáciai tárgyalások tömegére lesz majd szükség szerinte, de szavai szerint az ilyen kérdéseket nem népszavazással kell megoldani.

Az útlevélkérdés elsősorban a Szerbiában és Ukrajnában élő magyarokat érinti: ők csak vízummal léphetnek az EU területére, és ha Magyarország csatlakozik a közös határvédelemről szóló Schengeni Egyezményhez, akkor Magyarországra sem látogathatnak majd európai vízum nélkül. A különleges közjogi státusról folyó vitában azt kellene eldönteni, hogy milyen jogok illetnék meg a határon túli magyarokat anélkül, hogy állampolgárságot kapnának.

A kormányfő másodikként azt javasolta a magyar szervezetek képviselőinek, hogy "foglaljuk alkotmányba, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért", mert ők "a magyar nemzetnek mint kulturális, nyelvi és történelmi közösségnek a részei". Harmadikként Szili Katalin korábbi javaslatát szorgalmazta, mely szerint egy állandó parlamenti bizottságra van szükség, amely a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikai kérdésekkel foglalkozik.

"A szellem kiszabadult a palackból a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson" - fogalmazott Gyurcsány, aki szerint ez olyan helyzetbe hozta a magyar szervezeteket, hogy egyet kellett érteniük vele. A magyar családok többsége azonban ezt nem gondolta így - tette hozzá. A mostani találkozóval az volt a célja, hogy kiderüljön, "hogyan lehet közelebb jutni egymáshoz".

A találkozó előtt nem sokkal azonban Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke nehezményezte, hogy nem egy Magyar Állandó Értekezlet (Máért) keretében került sor a megbeszélésre. "Ha egyszer a magyar miniszterelnök hívott minket, akkor elmegyünk, de nem tekintjük ezt a fajta konzultációt a Máért helyettesítőjének" - mondta. Szerinte mielőbb össze kellene hívni a Máértet. Megjegyezte ugyanakkor, megérti, hogy "a kormányzatnak nehéz úgy a Máértet összehívni, hogy nem tud valami kézzelfoghatót felmutatni". Gyurcsány minderre úgy reagált, hogy Máértet csak akkor szeretnének összehívni, ha megszületett egy közös politikai nyilatkozat, amelyre a következő hónapokban kerülhet sor.

Több határon túli magyar vezető, köztük Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is azt mondta a találkozó előtt, hogy az állampolgárság megadása nem pótolható más megoldással. Markó a találkozó után is azt mondta: miközben minden könnyítést, kedvezményt fontosnak tartanak, a kettős állampolgárság kérdésében, amelyet továbbra is támogatnak, éles nézetkülönbség van. Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségénak elnöke is úgy fogalmazott: reméli, hogy végül eljutnak a kettős állampolgárságig, ami "nem az utazásról szól, nem azért kérjük, hogy Európában flangáljunk, nekünk ez a szellemi kötődést és a biztonságot jelenti". Kovács Miklós élesen fogalmazott: "A fontosabb kérdésekben nem tudtunk egyetértésre jutni, viszont ezt nagyon kedélyesen tettük, a magyar politikai kultúrának megfelelően".

Gyurcsány beszélt a nemzeti felelősség öt pontjáról is. Szerinte "az ötből három ponton már túl vagyunk": január elsejétől egyszerűbb lesz a honosítás folyamata, a nemzeti vízumról szóló egyeztetésen eddig nem emelt kifogást az EU, valamint elkészült a Szülőföld Alap és a Szülőföld Program is. Az RMDSZ azután alakítja ki részletes álláspontját az elhangzottakról, ha a következő hetekben megkapja az erről szóló dokumentumokat - közölte Markó Béla, aki elmondta: a találkozón sürgették a Szülőföld Alap és Program véglegesítést, mert ezek még nem indultak be.

Nemrég felmerült már, hogy az Európai Unión belüli utazásra jogosító igazolványt kapjanak a határon túli magyarok. Ezzel a kettős állampolgárság megadása nélkül is biztosítható lenne, hogy a környező államokban élő magyar nemzetiségűek a kontinens huszonöt államában szabadon mozoghassanak. Modellként a görög megoldást említették, mert Athén az Albániában élő görög kisebbséggel szemben különleges elbánást alkalmaz.