Bátrakra és gyávákra osztotta az országot Gyurcsány

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök évnyitó parlamenti beszédében szembeállította a bátor demokratákat és a nagyot mondó populistákat. Gyurcsány arra kérte a képviselőket, hogy működjenek együtt a haza biztonságossá és igazságossá tételében. A parlament őszi - utolsó teljes - ülésszakán többek között az szja-sávok változásáról, a harmadfokú bírósági ítéletek bevezetéséről, a bűncselekmények áldozatainak pénzbeli kárpótlásáról döntenek.

Bátor kormányzással a biztonságos és igazságos Magyarországért - ez volt a fő gondolata Gyurcsány Ferenc miniszterelnök napirend előtti felszólalásának, amelyet a parlament őszi ülésszakának első napján mondott. Gyurcsány a politika helyzetéről és a politikusok felelősségéről, a gazdaságról, illetve a kormány tetteiről beszélt.

Gyurcsány szerint az emberek véleménye nem túl hízelgő a politikusokról. Jelentős részük úgy érzi, "a politika rendkívül sok tartozást halmozott fel az elmúlt évtizedekben... Eltékozoltunk egy sor lehetőséget, nem nagyszerű, mély, olthatatlan felelősséggel dolgozunk... tombol az önzés és a középszer" - fogalmazott. A miniszterelnök szerint ennek oka, hogy kiveszett a parlamentből az együttműködés bátorsága.

A demokratikus versengés és a hazafias együttműködés pedig eltávolodott egymástól - mondta a miniszterelnök, bár - tette hozzá - "elsősorban a haza polgárai vagyunk, nem csak riválisai, hanem felelős, együttműködő partnerei is vagyunk egymásnak". Gyurcsány szerint azonban jelenleg élesen szemben állnak egymással a demokrata és a populista értékeket képviselő politikusok.

Előbbiek hisznek a parlamentben, tisztelik vetélytársaikat és átfogó, összefüggő programot tudnak felmutatni az ország jelenéről és jövőjéről. Utóbbiak pedig idejét múltnak tekintik a parlamentet, és azt hangoztatják, hogy az emberek közé kell menni, politikai és morális szempontból lenézik vetélytársaikat, és nincs elég bátorságuk átfogó programot felmutatni. Gyurcsány szerint azonban a populisták nem tudják elfogadni, hogy sokfélék vagyunk és sokfélét akarunk, aki pedig állandóan az emberekre hivatkozik, az vagy nem elég bölcs, vagy nem elég bátor, hogy a saját véleményét mondja. A miniszterelnök arra kérte a pártokat, hogy segítsenek megerősíteni a demokratikus közepet.

Gyurcsány a gazdaság helyzetéről elmondta, nem igaz, hogy válság lenne, sőt, ennek épp az ellenkezője a helyzet. A magyar gazdaság a sok kihívás ellenére is szépen halad a maga útján, akik pedig ennek az ellenkezőjét állítják, azok nem mondanak igazat. Gyurcsány Orbán Viktort, a Fidesz elnökét és az ellenzéket azzal vádolta, hogy mást állítottak a magyar gazdaságról, mikor kormányon voltak és mást állítanak most. "Ez nem méltó demokratikus politikushoz", mivel az ország közös teljesítményét és erőfeszítését vitatja el - mondta, majd hozzátette: "nem szélkakasokra, hanem felelős államférfiakra, programadó politikusokra van szükségünk". Orbán az állítások hallatán fejét ingatta, az ellenzéki padsorokból morgolódás hallatszott.

Gyurcsány kijelentette: a gazdaság kiegyensúlyozott és jó úton halad, de még rengeteg tennivaló áll az ország előtt. A miniszterelnök szerint a két fő nehézség a foglalkoztatás és egy olyan költségvetés elfogadása, amely segíti a kormány - Gyurcsány szerint előremutató - gazdaságpolitikáját, és nem ró nagyobb terheket a jövő generációira sem. Ennek érdekében több felelősséget kért a képviselőktől.

Gyurcsány ezután a 100 lépés programjának elemeit méltatta, melynek kapcsán a bátorság és a tettrekészség szavakkal jellemezte kormányának politikáját. Igazságos és biztonságos Magyarország megteremtését, illetve a privatizáció lezárásával a fejlesztő állam létrehozását ígérte. Ennek érdekében arra kérte a képviselőket, hogy ne az esetleges választási győzelmet, hanem a haza érdekeit szem előtt tartva politizáljanak.

MDF: A kormány azt kapja az ellenzéktől, amit érdemel

A kormány és az MSZP azt kéri számon az ellenzéktől, amit ők tettek, amikor ellenzékben voltak - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke utalva arra, hogy a szocialisták nem mutatkoztak konstruktívnak a kétharmados döntéseknél az Orbán-kormány idejében. A kérdés az, hogy mikor lesz ennek vége, mikor lehet majd a fontos kérdésekben konszenzust tereremteni, hogy végre normálisan működhessen az ország - fogalmazott a poltikus.

Fidesz: Harcolás helyett kormányozzanak

Gyurcsány Ferenc stílusának kritizálásával kezdte reagálását a Fidesz frakcióvezetője, Áder János, mivel szerinte beszéde közben a kormányfő hadart és kipirulva heveskedett. "Nem harcolni kellene, hanem kormányozni" - tanácsolta az ellenzéki politikus, aki csodálkozott, hogy Gyurcsány beszédének jelentős részében Orbán Viktor Fidesz-elnökkel foglalkozott, az előtte álló feladatok helyett. A Fidesz kész a jó kezdeményezéseket támogatni, így például a benzin áfájának csökkentését is meg fogjuk szavazni - mondta Áder János, aki örült, hogy végre meghallották a választópolgárok, a fuvarozók hangját.

Áder János kitért a privatizációs kérdésekre is: "Nyugat-Európában látjuk, hogy lehet jó gazda az állam. Nem egy esetben olyan nyugati cégek jelennek meg Magyarországon, amelyek résztulajdonosa a külföldi állam." Az ellenzéki politikus emlékeztette a miniszterelnököt arra az Angliában folyó vitára, ami a vasút visszaállamosításáról szól. "Amikor a Fidesz kormányon volt - emlékeztette Áder János a Fidesz-kormány következetességére a miniszterelnököt - azokat az állami javakat, amiket valóban stratégiai cégnek tekintett, nem adta el. Ha nem így lett volna, akkor önöknek most nem lenne mit privatizálni" - mondta Áder.

Kuncze a szakmai vitákat hiányolja

Az egészségügy példájával illusztrálta Kuncze Gábor a kormányfői felszólalás után azt, hogy mára a politika csak négyéves ciklusokban gondolkodik, és már nincsenek tárgyilagos, szakmai viták, s ezért a szükséges reformokat nem lehet megvalósítani. Az SZDSZ frakcióvezetője arra emlékeztette a parlamentet, hogy 1990 óta olyan nagy rendszerek maradtak változatlanok, amelyek korszerűsítése mindenki érdeke lenne. Véleménye szerint a folyamatok hat-nyolc éve akadtak el, amikor "megszűntek a tárgyilagos, szakszerű politikai viták a parlament falai között, ezen kívül meg különösen". Kijelentette: "azóta azt teszi a politika, hogy négy évre szabdalja az életet, s amit négy év alatt meg tud oldani, ott tesz egy kísérletet, ami meg ezen túlmutat, azzal nem foglalkozik. (...) ez felelőtlenség részünkről".

Kuncze példaként az egészségügyet említette, amely szerinte tipikusan magán viseli az említett magatartás nyomait. "Képmutatás azt mondani, hogy nem engedjük be a magántőkét és a vállalkozásokat akkor, amikor az ott elköltött pénzek igen jelentős része a vállalkozásokon keresztül kerül elköltésére. Képmutatás azt mondani, hogy ingyenes a magyar egészségügy a szolgáltatást igénybe vevők számára." Kuncze szerint néhány dologban azonban van konszenzus. Így abban, hogy több pénz kellene a magyar egészségügyben. De abban is egyetért mindenki, hogy kevesebb tb- járulékot szeretne fizetni. A politikus úgy vélte: "Ettől kezdve merül fel a kérdés: miért nem vonjuk be a magántőkét szabályozott módon az egészségügybe?"