Pórul járhatnak a kollégiumból kimaradó egyetemisták

A kollégiumi díjakról szóló rendelettervezet szerint az egyetemek és főiskolák ezentúl elvehetnék a kollégiumokba helyhiány miatt be nem került hallgatóktól a lakhatási támogatás jelentős részét, ha a pénzt a kollégiumban lakók támogatására fordítják. A hallgatói szervezetek támogatják az elképzelést, az ellenzék szerint viszont a kormány hibás konstrukciót választott, és most elveszi a hiányzó pénzt azoktól, akik nem jutottak be a kollégiumokba.

A kollégiumi díjakról szóló rendelettervezetről előreláthatólag szerdán tárgyal a kormány. Ennek egyik része szerint az egyetemek és főiskolák ezentúl elvehetnék a kollégiumokba be nem került hallgatóktól a lakhatási támogatások akár hetven százalékát is, feltéve, ha a pénzt a kollégiumban lakók támogatására fordítják. Lakhatási támogatást azok a diákok kapnak, akik ugyan minden követelménynek megfeleltek, de helyhiány miatt mégsem kerülhettek be a kollégiumokba. Ennek összege havonta hat-nyolcezer forint lehet.

A hallgatói szervezetek támogatják az elképzelést, különösen, mert az ő véleményük figyelembevételével készült. Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke úgy véli, hogy így sok olyan hallgató költözhet majd kollégiumba, aki eddig kénytelen volt albérletben élni. Az elnök hangsúlyozta, hogy az új szabályozás értelmében az egyetemek és főiskolák csak akkor dönthetnek a pénzek átcsoportosítása mellett, ha az adott intézmény hallgatói önkormányzata is beleegyezett. "Így nem tartok attól, hogy nem a hallgatók érdekét fogja szolgálni a szabályozás" - mondta.

Az ellenzék viszont nem fogja támogatni a javaslatot. Sió László, a Fidesz szakpolitikusa az [origo]-nak elmondta, hogy már korábban jelezték, hogy az úgynevezett PPP-s kollégiumi konstrukció, vagyis amikor az állam és magánbefektetők közösen építkeznek, nagy terhet jelentenek majd az államnak. Az ilyen konstrukcióban épült kollégiumi helyek ugyanis drágák. "A kormány pedig a kényelmesebb megoldást választotta, elveszik a hiányzó pénzt azoktól, akik nem jutottak be a kollégiumokba" - közölte a politikus.

Sió László tájékozatása szerint egy ilyen PPP-s kollégiumi hely havonta 45-50 ezer forintba kerül, ebből 15 ezret fizetnek ki a diákok, a többit az államnak kell fizetnie. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az Állami Számvevőszék megállapítása szerint ez tulajdonképpen nem is PPP konstrukció, mert az államnak egyáltalán nem volt pénze. "Ez tulajdonképpen egy egyszerű hitelfelvétel volt, amit a következő kormányok is téríthetnek" - fogalmazott.

Az [origo] által megkérdezett, albérletben lakó egyetemisták annak idején helyhiány miatt maradtak ki a kollégiumokból. A lakhatási támogatásra nagy szükségük van, de ennek megszűnése nem jelenti számukra automatikusan azt, hogy beköltöznek egy kollégiumba. "Amíg nincs elég kollégiumi férőhely, ennek nincs semmi értelme" - mondta egyikük. Egy másik diák szerint pedig azok, akik három-négy éve albérletben laknak, már nem szívesen költöznek be egy kollégiumba. "A lakhatási támogatások megvonásával nem tudnak majd túl sok kollégiumi férőhelyet csinálni, az ugyanis nagyon kevés pénz. Nekünk viszont sokat segített az a pár ezer forint" - tette hozzá.