Csak Érd lehet megyei jogú város

Érd megyei jogú város lehet jövő ősztől, de további tizenegy város várhatóan nem kapja meg ezt a címet. Érd a következő önkormányzati általános választás kitűzésének napjától viselhetné hivatalosan is a megyei jogú címet, elsőként Pest megyében.

Érd megyei jogú város lehet jövő ősztől, de további tizenegy város várhatóan nem kapja meg ezt a címet. Érd a következő önkormányzati általános választás kitűzésének napjától viselhetné hivatalosan is a megyei jogú címet, elsőként Pest megyében.

A további 11 városról szóló indítványt ugyanis az Országgyűlés Önkormányzati Bizottsága elutasította. Baját, Balassagyarmatot, Ceglédet, Esztergomot, Gödöllőt, Gyulát, Jászberényt, Pápát, Sátoraljaújhelyt, Szentest és Vácot Szentgyörgyvölgyi Péter, Kontrát Károly, Kovács Zoltán és Zsigó Péter fideszes, valamint Kiss Zoltán szabad demokrata képviselő ajánlotta megyei jogú városi címre.

Utoljára 1994-ben született Magyarországon döntés megyei jogú várossá nyilvánításról. Olyan, ötvenezres lélekszám feletti városok kezdeményezhetik a cím elnyerését, amelyek megyei szintű feladatokat és hatásköröket is ellátnak. A megyei jogú városok többletbevétellel gazdálkodhatnak, miután a befolyt illetékbevétel teljes összegét megőrizhetik. Érd esetében ez 250-300 millió forint többletforrást jelentene évente.

Érd a XX. század első felében még Fejér megyéhez tartozott, 1979-ben kapott városi rangot, és 2003-ban vált a budaörsi központú kistérség egyik tagjává. Pest megye közgyűlése, hivatala jelenleg Budapesten működik a fővárosi önkormányzat szomszédságában. Évtizedek óta tart a vita arról, melyik Pest megyei város alkalmasabb arra, hogy megyeközponti szerepet töltsön be a jövőben. Az MTI által megkérdezett önkormányzati vezetők szerint Érd esetleges megyei jogú várossá nyilvánításával a jövőben nagyobb eséllyel vehetne részt ebben a versenyben.