Elszakadhat a Mátra Gyöngyöstől

Vasárnap 860 választópolgár dönt a Mátra sorsáról. Népszavazást tartanak arról a kérdésről, hogy Mátrafüred és egyes településrészek elváljanak-e Gyöngyös várostól és utána önálló önkormányzattal rendelkező községként működjenek tovább.

"Egyetért-e ön azzal, hogy Mátrafüred - Kékestető, Mátraháza, Sástó, Pipishegy, Farkasmály településrészekkel együtt - Gyöngyös várostól településegyesítés megszüntetésével szétváljon és utána önálló önkormányzattal rendelkező községként működjön ?" - erre a kérdésre kell válaszolnia a felsorolt területeken élőknek a vasárnapi népszavazás keretében.

A voksolás tétje igen nagy, hiszen az "igen" győzelme esetén, leválik Gyöngyösről a Mátra, a leglátogatottabb üdülőhelyekkel együtt. A 35 ezres lélekszámú város elveszíti közigazgatási területének csaknem felét, fontos adófizető vállalkozások pedig a mintegy 950 lelkes Mátrafüred fennhatósága alá kerülnek a tetemes iparűzési adóval együtt.

A választás akkor érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele leadja voksát és akkor eredményes, ha az érvényes szavazatok több mint 50 százaléka egynemű.

A rendszerváltás óta már több kezdeményezés történt Mátrafüred kiválására. Ennek eredményeképpen alakult meg a településrészen a rész-önkományzat és végül ugyancsak a részönkormányzattal kapcsolatos konfliktus vezetett el a mostani népszavazásig.

A legutóbbi önkormányzati választásokat követően Gyöngyös képviselőtestülete nem azokat a jelölteket választotta meg a mátrafüredi részönkormányzat képviselőivé, akik helyben a legtöbb voksot kapták. Ezt követően egy 2003. április 7-re összehívott falugyűlésen döntöttek a helybeliek a népszavazást előkészítő bizottság összehívásáról.

Mészáros Péter a testület elnöke, korábban úgy nyilatkozott, hogy megítélésük szerint az elmúlt évtizedben "téli álmot aludt a Mátra", vagyis semmilyen általuk érzékelhető fejlesztés nem történt. Ugyanakkor számításaik szerint, önállóan több forráshoz juthatna Mátrafüred és a környező települések.

A város polgármestere szerint viszont önállóan életképtelen volna Mátrafüred, ezért olyan településrészeket is le akarnak választani Gyöngyösről, amelyek elvesztése anyagilag érzékenyen érinti a várost és keresztülhúzza a hosszú távú idegenforgalmi fejlesztéseket is. Szerinte mindez jogi aggályokat vet fel, ezért egyéb fórumok mellett az Alkotmánybíróságot is megkeresték jogi aggályaikkal.

Éppen az Alkotmánybírósági beadvánnyal magyarázza a népszavazás kiírásának elhúzódását Kozma Katalin Gyöngyös jegyzője.Ugyanis a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges, megfelelő számú aláírást már az elmúlt év tavaszán leadta a bizottság, ám a gyöngyösi önkormányzat mégis egy évvel későbbi időpontra írta ki a referendumot. A jegyző szerint ezt megtehették, hiszen sem a választási törvény, sem a helyi rendelet nem határozott meg időkorlátot. Hozzátette, hogy időközben a választási törvény idén nyári módosítása négy hónapos határidőt szabott meg a helyi népszavazások megtartására.

A késleltetés egyben azt is jelenti, hogy legközelebb 2010-ben válhat önálló településsé Mátrafüred, mivel az "igenek" győzelme esetén először a Belügyminisztérium megvizsgálja a döntés jogszerűségét, majd az önálló község alapításáról szóló előterjesztést eljuttatja a köztársasági elnöknek, az államfő pedig csak ezt követően dönt a település megalapításáról. Vagyis a jogi procedúra nem ér véget a 2006-os önkormányzati választások kiírásáig - mondta a jegyzőnő.

Rossznyelvek szerint éppen ez volt a célja a képviselőtestületnek, ugyanis az Alkotmánybíróság a mai napig nem bírálta el a gyöngyösi önkormányzat beadványát.

Vasárnap 860 választópolgár dönthet a Mátra sorsáról. Közülük 146-an Mátraházán, 8-an Farkasmályban, 6-an pedig Kékestetőn laknak. Pipishegyi lakcímmel két polgár rendelkezik, Sástónak nincs állandó lakosa, a többiek Mátrafüreden élnek.