Özönlenek a panaszok a jogtalan tandíjak miatt

Egyre több diák panaszkodik arra, hogy a felsőoktatási intézmények jogtalanul követelnek több tízezer forintos térítési díjakat. Keddig több mint 30 hasonló jellegű megkeresés ékezett az oktatási jogok biztosához. A panaszáradat oka: az oktatási ombudsman múlt heti állásfoglalásában jogszerűtlennek nevezte, hogy a szegedi egyetem Budapesti Médiaintézete térítési díjat követel az államilag finanszírozott képzésre járó hallgatóktól. Az ombudsman átfogó vizsgálatot ígér az ország összes felsőoktatási intézményében.

A felsőoktatási intézményekben szedett térítési díjakkal kapcsolatban egyre több hallgatói panasz érkezik az oktatási ombudsmanhoz. Aáry-Tamás Lajos az [origo]-nak elmondta: keddig 15 hasonló tartalmú e-mail, 10-15 telefonos megkeresés érkezett az ombudsmanhoz, két szülő és egy diák pedig személyesen tett panaszt. Az államilag finanszírozott képzésre járó hallgatók azt sérelmezték, hogy különféle címeken beiratkozási és regisztrációs díjakat követelnek tőlük. Az ombudsman nem volt hajlandó elárulni, hogy a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Budapesti Médiaintézetén (BMI) kívül mely más felsőoktatási intézményekre érkezett panasz.

Aáry-Tamás Lajos elmondta: a hallgatói panaszok azt követően szaporodtak meg, hogy a múlt héten nyilvánosságra került a BMI-vel kapcsolatos állásfoglalása. Ebben az oktatási jogok biztosa megállapította: a médiaintézet jogszerűtlenül követelt a levelezős hallgatóktól félévenként 80 ezer forintot. Az ombudsmani állásfoglalás szerint az államilag finanszírozott hallgatókat tandíjmentesség illeti meg. Külön pénzt csak akkor lehet kérni, ha a képzés keretein kívüli szolgáltatásról van szó. Az ombudsman azt ajánlotta, hogy az intézet szüntesse meg a fizetési kötelezettséget, a jogszerűtlenül beszedett pénzt pedig térítse vissza. Az állásfoglalás nem kötelező érvényű, csak választ kell rá adni. Ha az egyetem úgy dönt, hogy nem fogadják el az ajánlást és nem fizetik vissza ezeket a díjakat, a hallgatók bírósághoz fordulhatnak. Adott esetben pert indíthatnak a korábban végzett hallgatók is, mivel ezeknek az ügyeknek az elévülési ideje öt év.

Aáry-Tamás Lajos hozzátette: valószínűleg átfogó vizsgálatot kezdeményeznek az összes hazai felsőoktatási intézménynél arról, hogy szednek-e térítési díjat az államilag finanszírozott képzésre járó hallgatóktól. Az ombudsman ezzel kapcsolatban az egyetemek vezetőségétől és hallgatói önkormányzataitól vár majd választ.

A térítési díjjal kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni az [origo]-nak a BMI vezetője, Érdi Sándor, valamint az SZTE rektorhelyettese, Pukánszky Béla sem. A SZTE-nek az [origo]-hoz eljuttatott közleményében mindössze az szerepel, hogy az egyetem rektora megkapta az oktatási biztos levelét, és vizsgálja az ügyet. Pukánszky korábban azt mondta: térítési díjat azért szed a BMI, mivel a levelező alapképzés normatívája a nappalis hallgatók támogatásának csak a fele, a beszedett nyolcvanezer forintokat pedig a legkorszerűbb tanulmányi technikai háttér biztosítására fordítják.

A BMI egy neve elhallgatását kérő hallgatója az [origo]-nak elmondta: a médiaintézet arra hivatkozva kért térítési díjat a diákoktól, hogy kihelyezett tagozatról van szó, így kevesebb állami támogatást kapnak. A kommunikáció szakos lány szerint a térítési díj gyakori téma volt a hallgatók között. Az [origo]-nak nyilatkozó diák 1999-ben kezdte tanulmányait, és öt éven keresztül félévente 80 ezer forintot kellett fizetnie, a kétszakos hallgatóktól félévente közel kétszer ennyit kért a médiaintézet. Az iskola egyik alapítója Havas Henrik újságíró, műsorvezető.