Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte Hajdú László esetében csütörtökön a fellebbviteli főügyészség a móri ügy másodfokú tárgyalásán. A főügyészség szerint ugyanis az elsőfokú bíróság nem merítette ki a vádat.
Hajdú Lászlót 15 év fegyházra ítélték fegyveres rablások miatt első fokon, a móri ügyben azonban nem mondták ki a bűnösségét. Az ügyészség Hajdú Lászlót azzal vádolja, hogy ő szerezte be a fegyvereket a nyolc halálos áldozatot követelő móri bűncselekményhez, és abban a tudatban adta át azokat Kaisernek, hogy azzal erőszakos bűncselekményt követnek el.
Az ügyész szerint a tavaly decemberben kihirdetett elsőfokú ítélet viszont megalapozott volt Kaiser Ede esetében, akit a móri és más fegyveres bűncselekmények miatt életfogytiglani fegyházbüntetésre ítéltek. A vád szerint ő állt 2002. május 9-én a bankfiók ajtajában, amíg ismeretlen társa a bank épületében nyolc embert lőtt le.
A Fővárosi Ítélőtáblán zajló másodfokú tárgyaláson Kaiser védője azt kifogásolta, hogy a bíróság nem vette figyelembe a Kaiser Ede ártatlanságát alátámasztó körülményeket, többek között a telefonok híváslistáját, valamint a tanúvallomásokat. A védelem szerint a bűncselekmény elkövetésekor a vádlott csepeli barátnője lakásán ebédelt, és ezt a szülők is alátámasztották.
Az ügyész viszont felhívta a figyelmet a Nemzeti Nyomozó Iroda átiratára, amelyet a fellebbviteli főügyészségre küldtek. Ez alapján felmerül a hamis tanúzás gyanúja Kaiser Ede barátnője és annak szülei ellen. Az irat szerint ugyanis Kaiser volt barátnőjének apja azt mondta a család egyik barátjának, hogy hamisan tanúskodott, amikor alibit igazolt Kaisernek. A férfi állítólag azt mondta, hogy "a gyerekek védelmében kellett" hamisan tanúskodnia. Az ügyészség képviselője szerint a bizonyítékok egyértelműen alátámasztják Kaiser Ede bűnösségét, ezért a legsúlyosabb, tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés helybenhagyását kérte.