Eddig nem jártak az állatorvosi hatóság emberei a határ menti települések liba- és tyúkfarmjain - tudta meg az [origo] tudósítója helyi gazdáktól. A román határtól 30 kilométerre lévő Klárafalván egy tyúkfarm tulajdonosa elmondta, hogy nagyon aggódnak, mióta megtudták, hogy a közeli Romániában is megfertőződtek a szárnyasok az Ázsiából származó vírussal. Hatalmas kárt okozna a magyar gazdáknak, ha le kellene vágni a szárnyasokat - mondták többen is.
A magyar állat-egészségügyi hatóságok pénteken jelentették be, hogy kilencezer házi tartásban lévő és kétezer vadmadarat ellenőriznek, miután az Ázsiából származó vírust már a szomszédos Romániában is azonosították. Tizenegyezer madár vizsgálata az Európai Unió szakértői szerint statisztikailag elegendő ahhoz, hogy biztonsággal meg lehessen állapítani, van-e Magyarországon megbetegedés - mondta el Süth Miklós a Klubrádióban.
A vadmadarak ellenőrzése legkorábban kedden kezdődhet, mert hétfőn közlik a hatóságok, hogy egyáltalán milyen mintát kell venni a madaraktól - mondta az [origo]-nak Fidlóczky József, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke. A vizsgálatok folyamatosak lesznek, ha pozitív mintát találnak, a mintát elküldik a hivatalos londoni laboratóriumba, a gyanús mintát ott is megvizsgálják.
Az Egészségügyi Minisztérium honlapján pénteken közzétették a madárinfluenza elleni akciótervet, amely azt tartalmazza, hogy a lakosságnak milyen teendői lennének egy világjárvány kitörése esetén. A tervből egyebek között kiderül, hogy súlyos járványhelyzet esetén egészségügyi katasztrófahelyzetet, illetve járványügyi veszélyhelyzetet hirdethetnek ki. Korlátozhatják az oktatási intézmények és a tömeges szórakozóhelyek látogatását. Szükség esetén a kórházakban pótágyakat állíthatnak be, és akár nyugdíjas orvosokat is behívhatnak munkára, miként önkéntes betegápolókat is alkalmaznának.
A főállatorvos szerint jelenleg Magyarországon nincs madárinfluenza, de mivel a szomszédban igen, nagyobb lehet a valószínűsége, hogy a madárinfluenza átterjed Magyarországra, mint azokban az országokban, amelyek nem szomszédosak ilyen országokkal. A főállatorvos közölte, elsősorban a keleti megyékben kell szigorítani az ellenőrzéseket. Az állattartó köteles értesíteni az orvost, ha a baromfinak megváltozik a viselkedése, egészségi állapota - mondta. A madárinfluenza jellemző tünetei, hogy a madár gubbaszt, bágyadt, étvágytalan, majd a megbetegedés után hamar elpusztul. Jellemzően rövid idő alatt nagyszámú baromfi hullik el.
A hatóságok a piacokat fokozottan ellenőrzik, eddig nem találtak beteg állatot. Egyelőre sem a budapesti Fény utcai, sem a Fehérvári úti piacon nem csökkent érezhetően a kereslet a baromfihús iránt pénteken - az [origo] által megkérdezett eladók szerint. Egy 60 év körüli háziasszony, aki 80 deka csirkeszárnyat vásárolt pénteken délelőtt a Fény utcai piacon a szombati húsleveshez, azt mondta, hallott a madárinfluenzáról, de nem fél a betegségtől. - Ha van is valamilyen nyavalya a húsban, kifőzőm belőle - mondta nevetve. Egy másik, középkorú nő, aki két pulykafelsőcombot vett a hétvégi ebédhez, úgy vélekedett: mivel Magyarországon nem találtak beteg állatokat, nincs mitől tartani. Akadt azért egy óvatosabb vásárló is a Fehérvári úti piacon, aki éppen a madárinfluenza híre miatt döntött úgy, hogy nem csirkecombot, hanem sertéskarajt vesz a szombati ebédhez. - Biztos, ami biztos, egyelőre nem veszek sem csirkét, sem pulykát - mondta egy idősebb férfi.
Szigethy Sándor, a Csongrád Megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója csütörtökön azt nyilatkozta az [origo]-nak, hogy akkor törhet ki egy világméretű járvány, ha a szárnyasokat pusztító vírus emberi influenzavírussal találkozik egyazon szervezetben. Ekkor ugyanis kialakulhat olyan vírus, ami képes emberről emberre terjedni. A vírus eddig csak madárról terjedt át emberre. Veszélyes ugyanakkor, hogy a kérdéses vírustörzs igen hajlamos a mutációra, ami miatt a hatékony védőoltás kifejlesztése is nehezebb.