Joghurttal keverik az EU zöldprogramját

Kevesen hallottak az Európai Unió ökológiai hálózatáról, a Natura 2000-ről, amelynek nyár óta Magyarország is része - derül ki a Szonda Ipsos felméréséből, amely a Magyar Madártani Egyesület (MME) megrendelésére készült. A kutatás szerint sokan azt hitték, hogy a program elnevezése valójában ásványvizet, kozmetikai terméket vagy éppen egy joghurtmárkát takar.

Az EU-csatlakozással Magyarország vállalta az uniós természetvédelmi jogszabályok átvételét is. Ezek értelmében hazánk köteles a közösségi jelentőségű természetes élőhelyek, valamint állat- és növényfajai védelmében területeket kijelölni, amelyek így a Natura 2000, az Európai Unió ökológiai hálózatának részeivé váltak. A kijelölés az ország területének 21%-át érinti. Az eredeti védett területeink csaknem mindegyike bekerült a hálózatba, és ezeken kívül további, kb. 1,2 millió hektár kap uniós védettséget. Ebben nagy százalékban vannak mezőgazdasági területek, gyepek, tavak, folyók, amelyeken a fenntartó, hagyományos gazdálkodás épp a természetes élőhely megmaradása szempontjából különösen hangsúlyos.

Magyarország nyáron csatlakozott a Natura 2000 hálózathoz, ám erről itthon csak kevesen tudnak. A Szonda Ipsos felmérése szerint a magyarok 83 százaléka nem hallott még a Natura 2000-ről, 5 százalék összekeverte valamilyen termékkel, például ásványvízzel, üdítőitallal, vitaminnal, joghurttal, vagy kozmetikai termékkel. A megkérdezettek 10 százaléka gondolta valamilyen természetvédelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos dolognak, 2 százalék tudta az Európai Unióhoz és a természetvédelemhez egyaránt kötni és csupán néhány ember határozta meg pontosan, hogy mi az a Natura 2000.

A Natura 2000 megismertetése érdekében, az MME az iskoláknak oktatócsomagot juttatott el, beindította a Natura 2000 honlapot és közreműködik egy szórakoztató-ismeretterjesztő programban, amelynek címe Natura 2000 Madártávlatból. A közvéleménykutatás egyébként azt is megállapította, hogy az emberek nem érzéketlenek természeti értékeink védelmével kapcsolatban: a megkérdezettek 70 százaléka válaszolt úgy, hogy mindenkinek tennie kell a természetért és vigyáznia kell a környezetére. A kutatásból kiderült, hogy a nők és a férfiak közel egyformán gondolják szerepüket a természetvédelemben, a korcsoportok között sem volt jelentős különbség, kivéve a 60 év fölötti korosztályt, amely kevésbé hisz az aktív, cselekvő természetvédő mentalitásban. Megállapítható, hogy a magasabb képzettséggel rendelkezők és jobb életszínvonalon élők inkább magukénak vallják a környzettudatos viselkedést.