Megszűnik a rádiós parlamenti közvetítés

Februárban leáll a rádiónak az a frekvenciája, amelyen eddig a parlamenti közvetítéseket és a nemzetiségi műsorokat sugározták. A leállásról tíz éve tudnak, de eddig senki nem döntött arról, hova kerüljenek az érintett adások. Az ügyben a rádió elnöke dönthet, de augusztus óta nincs ilyen - írja a Népszabadság.

Februártól nem használhatja tovább a Magyar Rádió azt a frekvenciát, amelyen jelenleg a parlamenti közvetítéseket és a regionális, nemzetiségi műsorokat sugározzák - írja a Népszabadság. Ezt az időpontot tíz éve ismerik, de eddig még nem döntöttek arról, hol sugározzák majd az érintett műsorokat. A lap szerint egyeztetéseket szinte az utolsó pillanatban kezdett a rádió és a médiahatóság, ám megegyezés nincs, csak egymásra mutogatás. Pedig az Országgyűlés házbizottsága felszólította a rádiót, hogy tegye át valamelyik megmaradó frekvenciájára a közvetítéseket.

A rádió vezetése eredetileg a Bartókra tette volna át a parlamenti műsort, ám az adó főszerkesztője a komolyzenei és irodalmi jellege mellett érvel, Bartók Béla örököse pedig a névhasználat megvonásával fenyeget, ha politikai műsorokat sugároznak. Az adó kulturális jellegének megtartásáért nyílt levélben fordult a Magyar Zenei Tanács, a Magyar Zeneszerzők Egyesülete és a Magyar Muzsikus Fórum is a Magyar Rádió és az Országgyűlés kulturális bizottsága vezetőihez.

A lap szerint Pető Iván a bizottság elnöke a középhullámot tartja a legalkalmasabbnak, a rádiónál viszont úgy tudják, a bizottság ragaszkodik az URH-sávhoz. Gellért Kis Gábor, a rádió kuratóriumának elismerte, hogy a parlamenti közvetítés nem szerepel a rádió törvényi kötelezettségei között, míg a nemzetiségi adások igen. Ennek ügyében viszont nem szólalt fel a házbizottság. Az ügyben hivatalosan csak a rádió elnöke dönthet, csakhogy Kondor Katalin augusztusi távozása óta nem sikerült új elnököt választani, és jövő augusztusig ez nem is változik meg - írja a Népszabadság.