Nyerészkedőnek tartja a drogsegítőket egy képviselő

Csige Tamás szocialista képviselő azzal vádolta kedden a drogprevencióval foglalkozó szervezeteket, hogy többségüket az üzleti haszonszerzés motiválja. Felvinczi Katalin, a kábítószerügyi miniszteri biztos a szakma nevében visszautasította a politikus állításait. Az [origo] által megkérdezett drogprevenciós szervezet vezetője szerint az állami támogatás a működésre is alig elég, de akadt olyan egyesületvezető is, aki úgy tudja: előfordulhatnak visszaélések.

"Nagyon sok kábítószer-megelőzéssel foglalkozó szervezet a pályázati vagy normatív források felhasználásával, gyakorlatilag saját működési költségét teremti meg a drog-prevenció égisze alatt. A kábítószer, mint jelenség nem csak a bűnözőknek üzlet, hanem kitűnő bevételi forrás a megelőzéssel foglalkozó vállalkozásoknak, szervezeteknek is" - nyilatkozta kedden, az MTI-nek Csige Tamás szocialista képviselő, aki az Országgyűlés kábítószerügyi, eseti bizottságának tagja.

"Ki mint él, úgy ítél" - mondta az [origo]-nak Csige állításaira reagáva Bujtor Éva, a drogprevencióval is foglalkozó Érted Alapítvány munkatársa. "Ha a kormány kifizette volna, akkor elköltöttük volna a pályázati összegeket arra, amire kaptuk" - tette hozzá célozva arra, hogy velük előfordult, nem is kapták meg az elnyert pénzt.

A No-Drog Egyesületnél dolgozó Szentes Lajos viszont biztos benne, hogy van alapja annak, amit a szocialista képviselő mond. A No-Drog teljes mértékben önerőből tartja fenn magát, Szentes szerint minden olyan civil szervezetnél, amely pályázati pénzekből működik, előfordulhatnak visszaélések: hiszen például az elnök fizetségét is minden szervezet maga állapítja meg.

A Kortárs Segítő Műhely Alapítvány az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Egészségügyi Minisztériumnál, valamint a Fővárosi Polgármesteri Hivatalnál szokott támogatásra pályázni, általában sikerrel. "Nem hogy marad a pénzből, még mi fizetünk" - közölte az [origo]-val Zelenák József, az alapítvány vezetője arra utalva, hogy a támogatás elnyeréséhez jelentős összegű önerőt is fel kell tudni mutatni. "A pénz éppen arra elég, hogy működni tudjunk" - jelentette ki.

Csige Tamás kiegészítette állításait azzal, hogy természetesen jelenleg is működnek szakmailag nem vitathatóan elkötelezett szolgálatot végzők, de "jelen idő szerint ők vannak kisebbségben".

Felvinczi Katalin kábítószerügyi miniszteri biztos viszont erre reagálva azt mondta: "A fenti téves következtetésekre lehetőséget adó állítást elfogadhatatlannak tartom és a kábítószerügy területén dolgozó szakmai szervezetek nevében visszautasítom."

Az Alkotmánybíróság egy évvel ezelőtt felszólította az Országgyűlést, hogy jogalkotóként rendezze a kábítószerekkel élőket segítők büntetőjogi felelősségének kérdéseit 2005. május 31-ig, de ez máig nem történt meg. Csige szerint a rendezetlenség következménye az is, hogy a tűcsereprogram egyik munkatársa saját magát kénytelen feljelenteni az ügyészségen, hogy kiderüljön, vajon bűnözőnek vagy önzetlen segítőnek minősül-e az, aki a szenvedélybetegeken segít.

A képviselő a joghézagokért is a segítő szervezeteket tartja felelősnek, mert ő, politikusként mindeddig nem kapott tőlük javaslatot a tisztázatlan kérdések rendezésére. "Márpedig politikusként csak azt tudom felvállalni, hogy a szakemberek által megfogalmazott problémákat megvizsgálom, megvizsgáltatom és lehetőségeimen belül, politikusi eszközeimmel igyekszem intézkedni" - tette hozzá.

Fotó: MTI (Németh György)

"Úgy tűnik, majdhogynem senkinek sem érdeke a valóságos kábítószerhelyzet megismerése" - jelentette ki Csige Tamás. Szerinte a segítő szervezetek azért nem törekszenek erre, mert attól tartanak, hogy mérhetővé válik a hatékonyságuk.

Míg Csige azt állítja, hogy a bizottságban töltött egy év alatt nem találkozott a valós helyzetet bemutató helyi vagy országos szintű felmérésekkel, kutatási eredményekkel, sőt a szervezeteknek küldött, érdeklődő leveleire sem kapott megfelelő választ, Felvinczi Katalin szerint az évente megjelenő Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről című kiadvány a drog-probléma minden lényeges területén bemutatja a helyzetet és a kezelése érdekében végrehajtott intézkedéseket.

Felvinczi elmondta: "A szociológiai, pszichológiai vizsgáló eljárások, amelyek az önbevallásra helyezik a hangsúlyt - jelen ismereteink szerint - a legmegbízhatóbb információforrásnak tekinthetők. Az Európai Unió drogmonitorozási központja által küldött visszajelzések alapján megállapíthatjuk, hogy Magyarország már 2003 óta érvényes és megbízható adatokat szolgáltat."

Csige megjegyezte, hogy a megelőzésre évente közel kétmilliárd forintot fordít az állam. Felvinczi szerint ez az információ nem pontos, mert 2004-ben ugyan tényleg csaknem kétmilliárd forintot tett ki a kábítószerügyi koordináció költségvetése, de ebben az összegben benne volt a PHARE-program keretében nyújtott, egyszeri támogatás is. "A szakértelmet a kábítószerügy területén is meg kell fizetni" - fogalmazott a miniszteri biztos.

[origo]/MTI