A Balaton magas vízállása több déli parton fekvő települést is veszélyeztet, így elképzelhető hogy a tavaszi olvadás idején több épület is víz alá kerül - állítja Balatonfenyves polgármestere, Lombár Gábor, aki a károk megelőzése érdekében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól kért segítséget.
Lombár Gábor az [origo]-nak elmondta: évtizedek óta nem volt olyan magas a Balaton vízszintje, mint idén. Annak ellenére, hogy folyamatosan engedik le a felesleget a Sió-csatornán, a vízmagasság jelenleg így is meghaladja a 110 centimétert. Tavasszal ez további 20-30 centiméterrel emelkedhet, miközben Balatonfenyvest már 105 centis vízszint is veszélyezteti - állítja a polgármester.
Lombár hozzátette: tavasszal 80 -100 parton fekvő házat önthet el a víz Fenyvesen, amely az egyik legmélyebben fekvő Balaton parti település. Az ár fenyegeti Balatonmáriafürdőt és Fonyódot is.
A magas vízállás oka, hogy idén jelentősen több csapadék hullott a Balatonba, mint az elmúlt években. A tó vízszintje közel 50 centivel haladja meg a korábban megszokott átlagot. Emiatt öt év után, idén szeptember 1-én újra megnyitották a Sió-csatornát. Varga Miklós, a környezetvédelmi tárca helyettes államtitkára az [origo]-nak elmondta: hiába használják ki maximálisan a Sió kapacitását, a felesleges vízmennyiséget így sem képesek levezetni, vagyis elképzelhető, hogy tavasszal a Balaton kilép a medréből.
A csatorna megnyitása mellett azonban a zöld tárca más segítséget nem kíván nyújtani a veszélyeztetett településeknek. Az államtitkár-helyettes szerint ugyanis több mélyen fekvő területet nem lett volna szabad beépíteni, így Varga szerint azok védelmének megszervezése az önkormányzat feladata.
Azt, hogy a Balaton áradása mellett, milyen és mekkora mértékű áradásokra lehet majd számítani a tavaszi olvadás idején, egyelőre a szakemberek nem tudják megbecsülni. Ambrus Zoltán, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság osztályvezetője azonban elmondta: Magyarország földrajzi elhelyezkedése olyan, hogy bármikor, akár télen is lehet árvízre számítani. 1995. karácsonyán például a Fehér-Körösön vonult le jelentős árhullám.
A szakember szerint viszont a tavaszi áradás esélye jóval nagyobb, ennek mértékét pedig az határozza meg, hogy mennyi hó halmozódik fel a téli hónapokban a Tisza és a Duna vízgyűjtő területein. Ambrus elmondta: ősszel megtörtént az árvízvédelmi művek felülvizsgálata.
Szabó András