A fiatal tanároknak tetszik a nehezebb érettségi

A tanárok döntő többsége szükségesnek tartja az emelt szintű érettségit, leginkább a bölcsész és a jogi pályát választó fiatalok számára. Az idősebb tanárok kevésbé lelkesednek az emelt szintű érettségi iránt, a fiatalabb pedagógusok annál jobban támogatják.

A középiskolai tanárok többsége (84 százaléka) szükségesnek látja az emelt szintű érettségi megszerzését a népszerű szakokra készülőknek - derül ki a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) felméréséből. A FISZ tavaly decemberben lezárult országos felmérésében 265 érettségit adó középiskola 2263 pedagógusa vett részt.

A tanárok az emelt szint melletti véleményüket az ilyen típusú vizsgáért járó hét pluszponttal, illetve az egyetemen, főiskolán való könnyebb helytállással indokolták. Az emelt szintű érettségi toplistáján az idegen nyelvek mellett a matematika, a történelem, a magyar nyelv és irodalom szerepel. Csak a tanárok tíz százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyik pályán sincs szükség arra, hogy a diákok emelt szintű érettségit tegyenek. Számításaik szerint leginkább a bölcsész és a jogi pályákon lesz majd szükség emelt szintű érettségire a sikeres továbbtanuláshoz.

Arra a kérdésre, hogy a továbbtanuló középiskolásoknak mely szakcsoportban lesz szüksége emelt szintű érettségire, a pedagógusok 61 százaléka jelölte meg a bölcsész szakcsoportot, 56 százalék a jogi és szociális igazgatási pályákat, 45 százalék a gazdasági, 30 százalék a műszaki képzéseket.

A felmérés érdekessége, hogy a fiatalabb és még kevesebb ideje tanító pedagógusok nagyobb arányban látják úgy: a diákoknak szükségük lesz az emelt szintű vizsgára. Minél régebb óta dolgozik egy pedagógus a pályán, annál kevésbé érzi szükségességét az emelt szintű érettséginek.

A vizsgálatból az is kitűnt, hogy a szaktanárok a saját tárgyukkal szemben elfogultabbak: azon a pályán szükségesebbnek tartják az emelt szintet, ahol az oktatott tantárgy felvételi követelmény.