Óvott a lejárató kampánytól, a teljesíthetetlen ígéretektől, és az egyéni felelősségre hívta fel a figyelmet Sólyom László köztársasági elnök újévi beszédében, a 2006-os parlamenti választásokkal kapcsolatban.
"A felelős ember ad magára. Megköveteli, hogy ne akarják teljesíthetetlen ígéretekkel, vagy mások kárára megnyerni támogatását. (...) Én arra lennék büszke, ha Magyarországon nem lehetne lejárató kampánnyal választást nyerni. Sok jelét látom annak, hogy az embereknek elegük van abból, hogy a politikában ellenségképpel dolgoznak" - jelentette ki a köztársasági elnök a Magyar Televízió vasárnap délelőtti adásában.
Az államfő szerint a felelős ember reális, hosszú távú programot akar látni, és annak hiteles jelét, hogy az adott pártban lesz elszántság véghezvinni mindazt, amit ígért. Sólyom László emlékeztetett azokra az időkre, amelyeket a faji alapon gyártott ellenség, az osztályellenség, a külső és a belső ellenség elleni küzdelem uralt. Szerinte a rendszerváltás utáni politika súlyos bűne, hogy nem szüntette meg ezt a módszert. Mint mondta, bízik benne, hogy megjelenik és eredményessé válik a magyar politikai életben is az a minta, amely a pozitívumokra épít.
A köztársasági elnök szerint demokratikus, alkotmányos pártok versenyeznek, és nem viszi romlásba az országot, bármelyik győz is. Felhívta a figyelmet, hogy a gazdaságpolitikában viszonylag szűk a mozgástér - ezért is van állandó zavar abban, nevezhető-e egyáltalán jobb- vagy baloldalinak az aktuális kormányok politikája.
Távlatos politizálást vár az államfő
"S az is nyilvánvaló, hogy a négyéves ciklusoknál hosszabb távú és átfogóbb keretekkel kell számolnunk - elegendő csak az Európai Unió költségvetésére utalnom. De a gazdaság, egyáltalán a hétköznapi élet nem négyéves ciklusokban létezik. Mindebből az következik, hogy sokkal inkább távlatosan, az ország - s most már Európa - érdekeit szem előtt tartva kellene politizálni, s nem élet-halál kérdésként beállítani a választási győzelmet" - mondta.
Sólyom László az állampolgári felelősségről azt mondta: "A szegénységet megszüntetni, a tisztességes anyagi gyarapodást lehetővé tenni, a magyar kultúrát és tudományt fenntartani, a magyar nemzetet határoktól függetlenül megtartani csak úgy lehet, ha mindegyikünk lelkiismeretesen végzi a maga feladatát. Még ha nem is mindig érezzük, nagyon sok múlik rajtunk. Csak ritkán lehet a külső körülményekben mentséget találni arra, amit elmulasztunk. Mindenki fontos, mindenki hozzájárul ahhoz, hogy jó legyen Magyarországon élni".
A politikai vezetőkről szólva kijelentette: "Az ő feladatuk, hogy időszerű, világos és elérhető célokat határozzanak meg. Ők alkotják meg azokat a feltételeket, amelyek megkönnyítik vagy nehézzé teszik munkánkat, eredményessé vagy hiábavalóvá erőfeszítésünket. Nekünk pedig szükségünk van pontos tájékoztatásra, éppúgy mint az önálló ítéletalkotásra, hogy ne lehessen olcsó reklámfogásokkal befolyásolni minket. Ha mi viseljük a terhet, tudnunk kell azt is, melyik párt hogyan vágna bele a régóta halogatott reformokba, mit és hogyan változtatna meg, s főleg: mikor. Nagyobbrészt erről kellene szólnia a kampánynak".
Méltó ünnep és szolidaritás
Az államfő szót az 56-os forradalom ötvenedik, és Bartók Béla születésének 125. évfordulójáról, amelynek "elmélyült és méltó" megünneplését várja 2006-tól.
Elismeréssel szólt emellett a szolidaritásról, amellyel az ország népe a szökőár áldozatai, a bánáti és a székelyföldi árvízkárosultak segítségére sietett. "A Magyar Köztársaság nevében köszönetet mondok ezekért az önzetlen tettekért (...) Ezért vághatunk neki reményteli nyugalommal az új esztendőnek, amelyben jó egészséget, és sok szívbéli örömöt kívánok mindenkinek!" - zárta dolgozószobájában rögzített beszédét a köztársasági elnök.