Vétleneket is bajba sodorhat a titoktörvény

Korlátozhatja a sajtószabadságot az új titokvédelmi törvény a Nyilvánosság Klub nevű civil szervezet szerint. A javaslat továbbra is büntetné azt, ha valaki például olyan iratot hoz nyilvánosságra, amelyre nincs ráírva, hogy titkokat tartalmaz. A szabályozással az SZDSZ sem ért egyet, ezért módosító indítványt nyújtanak be. A titkosszolgálati államtitkár szerint a törvényjavaslat EU és a NATO-komform, szűkíti a titkosítható adatok körét. Közölte azt is, hogy kész minden olyan elképzelés megvitatására, amely az államtitok védelmének és a sajtószabadság biztosításának követelményeit kívánja összeegyeztetni.

Nyílt levélben fordult a képviselőkhöz a Nyilvánosság Klub, mert az új titokvédelmi törvény tervezete szerint továbbra is korlátozni lehet a sajtószabadságot: aki titkosított adatot nyilvánosságra hoz - még akkor is, ha nem tudja, hogy az államtitkot képez -, büntetőeljárás alá vonható. "Ez a fajta objektív felelősség jogállamban elfogadhatatlan módon korlátozná a sajtó szabadságát, így sértené a magyar alkotmányt is. A tervezett szabályozás továbbra is alapot szolgáltat a gondatlan államtitoksértés büntetéséhez. Ha az állam nem képes megőrizni titkait, a sajtótól nem várható el, hogy minden esetben kitalálja: titkos dokumentummal van dolga. De még a kiszivárgott államtitok sajtó általi szándékos közlését is csak az ország különleges stratégiai érdekeit közvetlenül és bizonyíthatóan sértő esetekben indokolt büntetőjogilag szankcionálni" - írja levelében a Nyilvánosság Klub.

Halmai Gábor alkotmányjogász, a Nyilvánosság Klub ügyvivője azt mondta, azért bírálják a törvényjavaslatot, mert olyanokat is felelőssé akarnak tenni egy államtitok kiszivárogtatása esetén, akiket nem kellene. Az nem kérdés, hogy a kiszivárogtatót felelősségre kell vonni - mondta Halmai. A jelenlegi differenciálatlan szabályozást azonban nem tartja elfogadhatónak, mert az nem tesz különbséget aszerint, hogy valaki tudja-e, hogy minősített adatokkal van dolga, így szándékosan sért államtitkot, vagy nem is tud arról, hogy minősített adatokhoz jutott hozzá.

Aki meggyőződik arról, hogy államtitok van a birtokában, és ezzel együtt felvállalja, hogy szándékosan titokt sért, vállalnia kell a jogi következményeket is. De ha nem tudja, hogy minősítették, ne vonhassák felelősségre gondatlan titoksértésért. A hatóság dolga ugyanis, hogy őrizze meg a titkokat - tette hozzá az alkotmányjogász.

Gulyás József (SZDSZ) azt mondta az [origo] megkeresésére, hogy egyetért a Nyilvánosság Klub álláspontjával, ezért még januárban módosítást nyújt be a titokvédelmi törvényhez, és a Btk.-hoz is, amely szintén szankiconálja az államtitoksértést.

Gulyás a törvényjavaslat vitája során a parlamentben elmondta azt is, hogy a törvényjavaslat továbbra sem rendezi azt az ellentmondását, mely szerint nem az államtitkot kiszivárogtató személy, hanem annak nyilvánosságra hozója felel az államtitok nyilvánosságra kerüléséért. Közölte, számára elfogadhatatlan, hogy újságírók ellen folyjon büntetőeljárás, akik adott esetben tudtukon kívül hoznak nyilvánosságra olyan információkat, amelyek esetlegesen államtitkot tartalmaztak. Nyilvánvaló, hogy itt elsősorban nem a sajtóval szemben kell rendpárti megoldásokat alkalmazni, hanem a titokgazdákkal szemben - mondta korábban Gulyás.

A törvényjavaslat parlamenti vitájában a többi frakció képviselői nem kifogásolták a törvényjavaslat vitatott részét. Az [origo] a nyílt levél kapcsán azzal a kérdéssel fordult Tóth Andráshoz, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkárhoz, hogy mi indokolja, hogy az új titokvédelmi - minősített adatok védelméről szóló - törvényjavaslat továbbra is büntetné azokat - elsősorban újságírókat -, akik államtitkot nyilvánosságra hoznak. Továbbá: miért maradt benne az új koncepcióban a gondatlan titoksértés régi szabályozása?

Tóth András államtitkár azt válaszolta, hogy a törvényjavaslat minden tekintetben megfelel az EU és a NATO minősített adatok védelmére vonatkozó szabályzatainak. Az új szabályozás elkészítésének és az Országgyűlés elé történő benyújtásának egyik indoka éppen a hazai és a külföldi minősített adatok kezelése közötti eddig még meglevő különbségek megszüntetése volt - közölte.

A törvényjavaslat ugyanakkor a minősített adatok számának csökkentése érdekében a jelenleg hatályos törvényhez képest szigorítja a minősítési eljárásra vonatkozó szabályokat. Vagyis szűkül azoknak az adatoknak a köre, amelyek nem hozzáférhetőek a nyilvánosság számára és nem lehet önkényesen minősíteni egy adatot - tette hozzá Tóth András.

A törvényjavaslatnak nem tárgya a Btk. államtitok és szolgálati titok megsértésére vonatkozó szabályainak pontosítása. Ezért a gondatlan titoksértésre vonatkozó kérdés jelenleg nem időszerű: az esetleg szükséges változtatás a Btk. más módosításaival egyidőben kerül majd az Országgyűlés elé - közölte az államtitkár.

Tóth szerint a törvényjavaslat vitatott paragrafusa nem büntetőjogi, hanem a minősített adat kezelésével kapcsolatos eljárási szabályokat tartalmaz, amikor rögzíti annak a személynek kötelezettségeit, akinek nem a törvény szerint kerül minősített adat a birtokába. Az államtitkár közölte azt is, hogy kész minden olyan elképzelés megvitatására, amely az államtitok védelmének és a sajtószabadság biztosításának követelményeit kívánja összeegyeztetni.

A hatályos Btk. az államtitoksértés tekintetében tartalmazza ugyan a gondatlan elkövetés törvényi tényállását, de a büntetőjogi felelősségre vonásra csak akkor kerülhet sor, ha az adott személy bizonyosan tudhatott az adat minősített jellegéről vagy kétséges esetben elmulasztotta, hogy megfelelő körültekintéssel járjon el. Ezt viszont a vádhatóságnak kell bizonyítani - közölte Tóth András.

Sutka-levél, maffiaper

Az utóbbi időben több esetben is előfordult, hogy újságírókat azért állítottak bíróság elé, mert államtitkokat hoztak nyilvánosságra. Így járt Csík Rita, a Népszava és Rádi Antónia, a HVG munkatársa is.

Csík Rita azért került a vádlottak padjára, mert nyilvánosságra hozta a később Sutka-levél néven elhíresült dokumentumot, amely a debreceni önkormányzat vagyonkezelő cége körüli nyomozás részleteiről szól. A levél szerint a nyomozás során súlyos bűncselekmények gyanúja merült fel. Az irat megemlítette Kósa Lajos debreceni fideszes polgármester érintettségét is. A dokumentum az eredeti másolata volt, a titkosításra utaló jelzések nélkül. A levelet Sutka Sándor, Hajdú-Bihar megye volt rendőrfőkapitánya írta az akkori megyei főügyészhelyetteshez. Az iratokból a Népszava cikksorozatot írt, közölték a levél másolatát is. Az ügyészség vádirata szerint az újságírónak fel kellett volna ismernie, hogy a levél nyilvánosságra hozatala államtitkot sért. Az újságírót első fokon felmentették.

Rádi Antóniát Záróra után címmel a HVG-ben megjelent írása miatt vádolták meg, mert a zárt ajtók mögött tárgyalt fehérvári maffiaper részleteiről közölt cikket. A cikk a Fejér megyei rendőröket, ügyészeket és ügyvédeket is érintő maffiaügyként ismertté vált esetről készült titkosított vádiratott ismerteti, amelyből kiderült, hogy az ügyészség szerint az évszázad bűnügyeként beharangozott ügyben viszonylag kisebb horderejű bűncselekmények szerepelnek a vádiratban. A későbbi ítélet is alátámasztotta ezt az állítást.

Komáromi Gergely