125. születésnapját tartja az MTI

Alapításának 125. évfordulóját ünnepli pénteken a Magyar Távirati Iroda. A nemzeti hírügynökség létrehozását két parlamenti gyorsíró kezdeményezte, még 1880-ban.

Vince Mátyás, a Magyar Távirati Iroda elnöke a hírügynökség alapításnak 125. évfordulója alkalmából a Parlamentben rendezett ünnepi beszédében azt mondta: az MTI stratégiai célja nem lehet más, mint az, hogy tartalomszolgáltatása továbbra is megbízható, hiteles, pártatlan és gyors legyen.

Sólyom László köztársasági elnök írásos üzenetében - amelyet Vince Mátyás olvasott fel - egyebek között arra mutatott rá: azzal, hogy manapság szinte korlátlanná vált a hírfogyasztók közvetlen hozzáférése a szolgáltatók sokasága által kínált anyagokhoz, "az MTI által kiadott információk válogatásában egyre fontosabb lesz az érték, a minőség kritériuma", ez tarthatja meg az intézmény 125 éves munkájával kivívott tekintélyét és vezető szerepét.

Ferenc József engedélyével indult

A mai nemzeti hírügynökség indulása két parlamenti gyorsíró nevéhez kötődik: Maszák Hugó és Egyesy Géza 1880. november 23-án beadvánnyal fordult Tisza Kálmán miniszterelnökhöz "felállítandó magyar távirati irodájuk táviratai számára díjmentességet" kérve. A kérés teljesítéséhez a magyar kormány 1880. december 28-i ülésén hozzájárult. Az uralkodó, Ferenc József az erről szóló jegyzőkönyvet 1881 januárjában látta el kézjegyével, és két hónappal később megkezdődött az MTI-s hírkiadás.

A Magyar Távirati Iroda az elsők között lépett színre a hírügynökségi újságírás történetében, a magyar nyelvű hírirodát csak néhányan előzték meg, így a francia Havas (a későbbi AFP), a német Wolff, az angol Reuter, az osztrák császári és királyi Korrespondenz-Bureau Európában és az Associated Press (AP) az Egyesült Államokban.

A nemzeti hírügynökségről 1996-ban alkotott törvény szerint a hírügynökség közszolgálati feladatként "a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat". A jogszabály előírása alapján "a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, gyorsnak, hitelesnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie". A hírügynökségi törvénnyel az egykori parlamenti gyorsírók alapította MTI "visszatért" a parlamenthez: a jogszabály alapján létrehozott részvénytársaság tulajdonosa az Országgyűlés lett.

Az MTI-nek saját tudósítója van az ország minden megyéjében, és jelenleg tizenhárom külföldi országból ad a hírügynökség saját anyagokat.