"Ítéletnapig" is várhatott volna a Centrum Csoport, ha házfoglalás helyett hivatalos úton kértek volna egy kihasználatlan épületet az önkormányzattól - állították egybehangzóan a házfoglalók szerdán, a Pesti Kerületi Bíróságon tartott kihallgatásukon. Mint arról az [origo] is beszámolt, a Centrum Csoport aktivistái október 1-jén költöztek be egy évek óta üresen álló, Kazinczy utcai épületbe, hogy ott úgynevezett squatot, kulturális és szociális célokat szolgáló alternatív közösségi házat hozzanak létre.
A másnapra tevezett megnyitót már nem tarthatták meg, mert rendőrök érkeztek a helyszínre, és távozásra szólították fel őket az épület életveszélyes állapotára hivatkozva. A rendőrség "önkényes beköltözés" miatt indított ellenük szabálysértési eljárást, annak ellenére, hogy kivonulásuk előtt a házfoglalók abban állapodtak meg a hivatalos szervekkel: az önkéntes távozás fejében nem lesz jogi következménye a történteknek, és az önkormányzat érdemi tárgyalásokba kezd velük.
Az ígéretek ellenére a tárgyalásra nem került sor, sőt arra a beadványra sem reagált az önkormányzat, amelyet a Centrum Csoport helyett egy másik civil szervezet nyújtott be. A házfoglalók ebben is annak a bizonyékát látják, hogy a hivatalos út járhatatlan.
A Kazinczy utca 41. szám alatt azóta hajléktalanszálló működik, egy keresztény civil szervezet üzemeltetésével. Ezt a centrumosok pozitív fejleményként értékelik, úgy érzik: az ő tevékenységük is hozzájárult ahhoz, hogy az önkormányzat szociális célra hasznosította az ingatlant. Ugyanakkor szerintük a szálló sem nyílhatott volna meg, ha az épület valóban életveszélyes lett volna a beköltözésükkor, a házban ugyanis csak néhány felújítási munkát végeztetett el azóta az önkormányzat.
A bíróság által kihallgatott 41 személy között több újságíró is volt, akik nem tartoznak a Centrumhoz, csupán tudósítani szerettek volna a házfoglalásról. A bíróság épületében Hont András fideszes önkormányzati képviselő is felbukkant, aki a kiköltözéskor segített egyezkedni a házfoglalóknak a rendőrökkel. A politikus az [origo]-nak elmondta: kérelmezte, hogy a későbbiekben tanúként hallgassák ki őt is, mivel szeretné kifejteni a véleményét a Kazinczy utcában történtekkel kapcsolatban.
Erre a következő tárgyalási napon, március 3-án lesz alkalom, amikorra már ítélethirdetés is várható. "Arra számítunk, hogy ha pénzbírságot szabnak ki ránk, akkor közmunkával is le lehet dolgozni azt. Talán pont arra a hajléktalanszállóra is mehetnénk dolgozni, amelyet a Kazinczy utca 41.-ben alakítottak ki. Így tulajdonképpen visszafoglalnánk az épületet" - magyarázta az [origo]-nak a házfoglalók szóvivője.
A fejenként kiróható pénzbírság egyébként akár 150 ezer forint is lehet. A házfoglalók többsége egyetemista, és nincs önálló jövedelme. Mikor a bírónő megkérdezte az egyik beidézett fiút, hogy mit csinál jelenleg, a válasz az volt, hogy "gitározom". "Miből él? Jórészt levegőből" - folytatódott a párbeszéd.
A házfoglalók jogi képviseletét Baltay Levente, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője vállalta. Baltay bizonyítékként bemutatta a bíróságnak azokat a fényképeket, amelyek a foglalás előtt és után készültek az épületről. A takarítás mellett a centrumosok 28 órás ottlétük alatt létrehoztak többek között három galériát, egy kávézót, egy ingyenes ruhaboltot és egy lakórészt.
A tárgyalás ideje alatt ételosztással egybekötött demonstrációt tartottak a bíróság épülete előtt az Attac Magyarország nevű globalizációkritikai szervezet tagjai, hogy kifejezzék szolidaritásukat a házfoglalókkal.
A házfoglalás nem mindenhol számít szabálysértésnek. Van olyan ország, ahol a jogszabályok szerint azt az ingatlant, amelyet bizonyíthatóan legalább egy éve nem használt a tulajdonosa, elfoglalhatja az, aki egy asztalt, egy széket és egy ágyat helyez el benne. Innentől kezdve a házfoglalónak törvény által biztosított jogai vannak.
Janecskó Kata