Diákotthon sem emelheti fel a szegényeket

Sok érintettet felbőszített a miniszterelnök elképzelése, miszerint a legszegényebb családok számára a legjobb megoldás az lenne, ha bentlakásos iskolába küldenék gyerekeiket. Az ötletet nem támogatják szegénységgel foglalkozó szakemberek sem. Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter szerint elsősorban a tanyavilágban élőknek jelentenének megoldást a bentlakásos iskolák, de senkit nem kényszerítenek rá, hogy diákotthonba küldje gyerekét.

"Egy napra sem adnám oda a gyerekem, nemhogy egy hétre" - mondta egy asszony, aki a IX. kerületi nyomortelepen, a Dzsumbujban neveli gyerekeit. A bentlakásos iskolák és óvodák elterjesztésének ötletét Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vetette fel egy decemberi konferencián. Szerinte a szegénység megszüntetésére a "generációs lánc" megszakítása jelenti a megoldást, és jó hatással lenne a nagy szegénységben élő családok gyerekeire, ha több időt töltenének ezekben az intézményekben. Gyurcsány elképzelése szerint a bentlakásos iskolákban a gyerekeket rendszerességre és felelősségvállalásra szoktatnák, szemben azzal, amit sok esetben otthon látnak, hogy munkanélküli szüleik állandóan otthon vannak. Mindezt úgy, hogy ne sértse az ember és a család jogait a saját gyerekéhez.

Az [origo] által felkeresett családok kivétel nélkül úgy vélekedtek, hogy bármekkora szegénységben is éljenek, ragaszkodnak hozzá, hogy gyerekük családi körben nőjön fel. "Ha csak vajas kenyeret is tudok adni vacsorára, akkor nyugszom meg, ha a gyerek itthon van" - mondta egy négygyerekes anyuka a fővárosi nyomornegyedben. "Minden reggel kísérjük iskolába, délután pedig megyünk érte" - mesélte 6 éves kisfiáról.

Gyurcsány "bezáródó falvakról" és "szegénytelepekről" beszélt. Utóbbiakba minden bizonnyal a romatelepeket is beleértette, amelyek felszámolására már korábban ígéretet tett a kormány. A Dzsumbuj melletti napközi egyik nevelője szerint ugyanakkor "a roma anyukák különösen ragaszkodnak a gyerekeikhez, már fél kettőkor jönnek értük, pedig a gyerekek fél négyig itt maradhatnának". Bár az [origo] által felkeresett speciális intézmény hivatalosan nem óvoda, itt szívesen látják napközben azokat a gyerekeket, akik nem tudtak beilleszkedni a környékbeli óvodákba. Az első időszakban az édesanyák is bent maradhatnak, hogy a gyerekek könnyebben megszokják az új környezetet.

Nem tartják jó ötletnek a bentlakásos iskolák elterjesztését a szegényekkel és cigányokkal foglalkozó szervezetek munkatársai sem. "Nincs az a roma nő, aki bentlakásos iskolába adná gyerekét, felesleges a kormánynak ilyen ötleteken fáradoznia" - mondta az [origo]-nak Makai Istvánné, a Roma Nővédelmi Közhasznú Szervezet elnöke. A roma családok érdekvédelmével foglalkozó szervezet vezetője szerint a családok petícióval fognak tiltakozni, ha a kormány valóban szorgalmazni fogja a gyerekek diákotthonba küldését.

A Dzsumbuj környéke is siralmas állapotban van

Annak ellenére, hogy vannak olyan gyerekek, akik csak így kerülhetnének egészséges, kulturált körülmények közé, mégsem tartja szerencsésnek a gyerek kiszakítását a családi környezetből Ruzsits Éva, a Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ igazgatója. Szerinte a bentlakásos iskolák elterjesztése helyett a vidéki iskolák megközelíthetőségét kellene javítani, iskolabuszokat üzemeltetni, mert sok faluban gondot okoz a gyerek eljuttatása a másik településen lévő iskolába.

"Nem lehet senkit belekényszeríteni, hogy bentlakásos iskolába küldje gyerekét, sok tényezőtől függ, hogy ez jó megoldás-e egy család számára" - mondta az [origo]-nak Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, aki hozzátette: a bentlakásos iskolák ötlete nem önálló elképzelés, hanem egy több elemből álló program része. Szerinte elsősorban a tanyavilágban élnének többen ezzel a lehetőséggel, mert ott az iskolák általában nagyon messze vannak a gyerekek lakásaitól. A szegény családokban élő gyerekek körülményein, iskolázásán azonban más módokon is próbálnak segíteni: fejlesztik az iskolabusz-hálózatot és jobb minőségű utakat építenek a kistelepülések között. Nyolcszáz településen választottak már falugondnokot, akinek a feladatai közé tartozik, hogy autóval elvigye az óvodásokat és diákokat a szomszéd településen található iskolába, uszodába vagy színházba.

Tiefenthaler Eszter