Átvilágította az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumot (ICSSZEM) az Állami Számvevőszék. Megállapították, hogy a tárcánál nagyon magas a felső- és középvezetők aránya: egy vezetőre még 3 beoszott sem jut.
Emellett a számvevőszék szerint sokan, 183-an megbízási szerződéssel dolgoztak a minisztériumnak - munkaszerződéssel, átlagosan 307 fő dolgozott tavaly -, ráadásul a szerződések 35 százaléka munkaviszony jellegű foglalkoztatást tartalmazott, ami viszont nem felel meg a hatályos munkajogi szabályozásnak. Főként titkársági, adminisztrátori, jogi-kodifikációs, számfejtési feladatokat végeztek a megbízottak a köztisztviselői jogviszonyban foglalkoztatottakkal megegyező, hivatalos munkaidőben, a minisztérium hivatali helyiségeiben.
Emellett 16 szakértőt és 37 tanácsadót foglalkoztattak megbízási szerződéssel az ICSSZEM-nél. Bár 2005 második felében fokozatosan csökkent a szerződéssel dolgozók száma, tavaly 600 millió forintot költöttek megbízási szerződésekre - derült ki az ÁSZ jelentéséből.
A jelentés megjegyzi azt is, hogy nincs elfogadott ifjúsági stratégiája a tárcának. Bár az ifjúság- és gyermekpolitika területén helyzetelemzések és ajánlások készültek a stratégiához, kidolgozták a GYISM tárcastratégiáját, ezt nem követte a gyermek,- és ifjúsági stratégia elfogadása. Nem készült el a közép, és hosszú távú részstratégia a nők és férfiak társadalmi esélyegyenlősége és a kisebbségpolitika területén - sorolta a hiányosságokat a számvevőszék.
Átfedésekre, párhuzamos működésre is rámutattak: a szakmai főosztályok, valamint a tárca két háttérintézménye, a Mobilitás és az Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet egyaránt készítenek háttértanulmányokat, szakmai anyagokat és pályázatkezelési feladatokat is ellátnak.
A jelentés szerint nem volt kellően átgondolt a minisztérium elhelyezése. A tárca Akadémia utcai és a bérelt, időközben eladott, Vigadó utcai épületei között 10 millióért informatikai kapcsolatot teremtettek, pedig a Vigadó utcai ingatlant csak tavaly, év végéig használhatták.
Bírálta az ÁSZ a minisztérium pályázattámogatási gyakorlatát is. Több esetben is előfordult, hogy annak ellenére, hogy a pályázati kiírásban teljesítéshez kötött finanszírozás szerepelt, a gyakorlatban a támogatási összeg megítélésével egyidejűleg, egy összegben kifizették a megítélt pénzt. Ez a támogatási forma, a számvevőszék szerint pazarló volt, a hatékony és eredményes felhasználást kizáró módszernek bizonyult, nem ösztönzött költségkalkulációra, amivel több esetben vissza is éltek a pályázók. Volt olyan pályázó, aki a megvalósítási határidő lejártakor a program végrehajtásába még bele sem kezdett - olvasható a jelentésben.
A vitatható esetek között említi az ÁSZ azt a pályázatot, amelyhez 5,6 millió támogatást adott a tárca. Egy kft "szenvedély-betegségeket megelőző, családi audio kazetta rogram és szülőket segítő telefonos szolgáltatás" céljára kért és kapott pénzt. A pályázók azonban nem mutatták be, miben különbözik programjuk a már működő segélyvonalaktól. A kazetta programot nem fejezték be, amelyet beszámolójukban jeleztek is. Ennek ellenére az elszámolást a minisztérium elfogadta - derül ki a számvevőszéki jelentésből.
A jelentés pozitívumként megjegyezte: az ellenőrzési tapasztalatok alapján, célszerűnek minősíthető a korábbi, széttagolt feladatok egy minisztériumba való integrálása. Hozzátették ugyanakkor a számvevők, hogy a tárca megalakítását megelőzően, nem készültek ezt megalapozó elemzések, a költségvetési és létszámigényeket meghatározó számítások, tanulmányok.
Az ÁSZ azt javasolta Göncz Kinga miniszternek, világítsák át a minisztérium működését, hogy egy hatékonyabb szervezeti struktúra alakuljon ki. Emellett azt is javasolták, hogy a miniszter vizsgáltassa felül a szakmai főosztályok, a háttérintézmények alapfeladatait és a megbízási szerződéseket annak érdekében, hogy az átfedések megszűnjenek. A jelentést az ÁSZ megküldte a miniszternek is, aki a megállapításokat elfogadta, de észrevételt nem fűzött hozzá.
Komáromi Gergely