A világ közel 200 országában, köztük Magyarországon is megemlékeznek pénteken a holokauszt áldozatairól. Az ENSZ közgyűlése 2005 novemberében nyilvánította a holokauszt emléknapjává január 27-ét, az Auschwitz-Birkenau haláltáborok felszabadításának évfordulóját.
Megemlékezések a fővárosban
A nemzetközi holokauszt emléknap alkalmából pénteken a főváros több pontján is megemlékezéseket tartanak. A Holokauszt Emlékközpontban Polnauer Sándor főrabbi mondott gyászimát. A megemlékezésen jelen volt a kulturális minisztérium több államtitkára, részt vettek a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetői és a diplomáciai testület képviselői.
Kardos Zoltán, az emlékközpont kommunikációs tanácsadója elmondta, hogy kutatásaik nyomán 1492 újabb név került fel az áldozatok emlékfalára, amelyen összességében már csaknem 95 ezer név olvasható.
Hat gyetya, hatszáz léggömb
A Kossuth téren, az Élet Menete Alapítvány szervezésében hat gyertyát gyújtottak meg a vészkorszak hatmillió, ezen belül hatszázezer magyar áldozatának emlékére a Parlament előtt.
Az első gyertyát Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke gyújtotta meg. A második lángot a négy parlamenti párt képviseletében Hiller István (MSZP), Kuncze Gábor (SZDSZ), Fónagy János (Fidesz) és Csapody Miklós (MDF) lobbantotta fel. A további gyertyákat az ENSZ, az izraeli, az amerikai és az oroszországi nagykövetség, a négy történelmi egyház, a túlélők, valamint roma és zsidó fiatalok képviselője gyújtotta meg.
A rendezvényen beszédet mondott Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Erdő Péter bíboros, valamint Demszky Gábor főpolgármester. A megemlékezés zárásaként egyszerre emelkedett a magasba hatszáz fehér léggömb, előzőleg mindegyikre a holokauszt egy-egy magyar áldozatának nevét írták fel.
Megemlékezést tartottak továbbá a Cipők a Duna-parton elnevezésű emlékműnél is. A Centrális Galériában pedig Roma holokauszt és rasszizmus a mai Európában címmel nyílik kiállítás.
Emlékülés a Parlamentben
Az Országházban tartott megemlékezésen Sólyom László köztársasági elnök elmondta: fél évszázad alatt a holokauszt jelképévé vált minden népirtásnak. A köztárasági elnök hangsúlyozza, hogy a holokauszt minden ember számára és minden időben figyelmeztető jel a gyűlölet, intolerancia, rasszizmus és előítéletek veszélyeire.
Szili Katalin házelnök beszédében elmondta: "a holokausztra emlékezve szükség van arra, hogy a kegyelet érzése mellett éberséget is tanúsítsunk, mert nem engedhetjük meg, hogy egyetlen vallási vagy etnikai kisebbséget akár csak verbális erőszak is érjen". Szili kijelentette: a kontinensen ismét felütötte fejét az antiszemitizmus, az etnikai és vallási intolerancia. A házelnök szerint ezek a jelenségek továbbra is súlyos veszélyt hordoznak magukban, egyaránt fenyegetik a demokráciát és az emberi jogokat.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlamenti holokausztmegemlékezésen kijelentette: a holokauszt áldozatai és cinkosai egyaránt magyarok voltak. A vétkeket olyan emberek követték el, "akik olyanok, mint mi", a zsidótörvényeket a mai képviselők elődei hozták, akik a magyar nemzetre esküdtek fel, és a bűnök elkövetésében olyan közszolgák működtek közre, akik azt hitték, a parancsra való cselekvés felmentést jelent. Gyurcsány hozzátette: a harmadik magyar köztársaság vezetői és politikusai olyan világot védenek, amelyben mindenki abban bízhat, hogy származásától függetlenül megvédik.
A felsőházi ülésteremben megtartott megemlékezésre a közjogi méltóságok, a pártok képviselői, magyar EP-képviselők, a hazai zsidó- és cigányszervezetek, valamint a diplomáciai testületek képviselői is meghívást kaptak.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke pénteken Hódmezővásárhelyen kijelentette: emlékeznünk kell minden megpróbáltatásra. Nem szemezgethetünk a múltból, az emlékezet nem lehet válogatós, mert a két totalitárius rendszer, a kommunizmus és a nácizmus sem válogatott az áldozatok között.