Gyurcsány: Teljesültek a fő célkitűzések

Az elmúlt négy év célkitűzései alapvetően teljesültek - közölte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn a parlamentben elmondott évértékelő beszédében. A kormányfő utalt Orbán Viktor Fidesz-elnök vasárnapi országértékelőjére, amikor azt mondta, szociális piacgazdaságot akar, ugyanis a szolidaritás egyensúlyozza ki a gazdaság által okozott egyenlőtlenségeket. Gyurcsány nem tett nagy ígéreteket, de bejelentette, hogy létrehozzák a Magyar Vállalkozások Bankját, amellyel a kisebb hazai cégeket akarják segíteni.

Gyurcsány Ferenc hétfőn délután elmondta évértékelő beszédét a parlamentben, napirend előtti felszólalás keretében. Nyolcvan perces beszédét azzal kezdte, hogy a négy éve vállalt fő célkitűzéseit alapvetően sikerült teljesítenie a kormánynak. A kormányfő felsorolta, milyen eredményeket értek el az elmúlt években. E szerint az elmúlt négy évben harmadával nőtt az átlagos jövedelem vásárlóértéke és negyedével a nyugdíjak értéke. Átalakították a családtámogatási és a lakástámogatási rendszert, a kormányzati ciklusban sikerült leszorítani az inflációt, emellett csökkentették az adókat - sorolta a kormányzati intézkedéseket Gyurcsány.

Kiemelte azt is, hogy egyszerre öt autópályát építenek az országban, és kormánya eredményei között említette, hogy a gazdáknak most kétszer annyi, kétmillió forint támogatás jut, mint négy évvel ezelőtt. Sok iskolát, kórházat és panellakást is felújítanak - tette hozzá.

A miniszterelnök szerint bár reménykeltő és bizakodásra okot adó változások történtek, további adósságok keletkeztek, amelyekből ötöt tart a legfájóbbnak. Az első, hogy a szociális kiigazítást, az autópálya-építést, a kórház és iskola-felújításokat jelentős részben hitelből finanszírozták. Ez "befektetés volt a jövőbe, mert így lesz élhetőbb, igazságosabb és erősebb Magyarország", de a mozgástér is kisebb lett. A második, hogy bár 350 ezer új munkahelyet teremtettek, 280 ezer megszűnt, vagyis négy év alatt 76 ezer az egyenleg. Gyurcsány Ferenc azt mondta: a Start-kártya, az ellátási rendszer átalakítása, a minimálbér adójának csökkentése jó út, ezen úgy kell tovább menni, hogy egyszerre tartsák fenn a szociális biztonságot és a gazdaság működőképességét.

Harmadjára az államszerkezet és működés teljes reformját említette, amely elkezdődött az új közigazgatási eljárási törvénnyel, az önkéntes haderővel, a kistérségi együttműködéssel, a felsőoktatás és az igazságszolgáltatási rendszer átalakításával. A szegénység szorítása picit kisebb, mint az előző négy évben, a felső és az alsó egymillió között csökkent a különbség, de még mindig százezrek érzik úgy, hogy nehéz és kilátástalan az élete - tért át a negyedik pontra Gyurcsány Ferenc, hangsúlyozva: rengeteg még a teendő. Végezetül a politikai hangnemről beszélt, s arról, hogy tizenöt évvel a rendszerváltás után az ország jelentős része lélekben még mintha most is két világ határán állna.

Gyurcsány közölte: "Nincs út vissza a szocializmusba, és nincs út előre a polgári szocializmus fából vaskarika rendszerébe sem." A kormányfő úgy fogalmazott, "szociális piacgazdaságot akarunk", a közös szolidaritással lehet ugyanis kiegyensúlyozni azokat az egyenlőtlenségeket, amelyeket a gazdaság okoz. Bár nem mondta ki, ezzel nyilván Orbán Viktor vasárnapi kijelentésére is utalt, a Fidesz elnöke ugyanis úgy fogalmazott, hogy a választás tétje, hogy a szolidaritás vagy a vadkapitalizmus kora jön-e el Magyarországon.

A kormányfő az ország megerősödését három forrásban látja: az állami és intézményi működés átalakításában, mert határozottabban kell védeni a gyengét, és utat nyitni a kockáztatóknak, akik vállalkozásokat indítanak. A szombaton bejelentett munkabér-biztosítás mellett újdonságot is bejelentett: a kormány kedden dönt a Magyar Vállalkozók Bankjának (MVB) megalakításáról, s így valamennyi intézmény egy helyben lesz, amire egy vállalkozónak szüksége van. A második az ország átfogó fejlesztése: a beruházások, építkezések adnak lendületet az országnak, s teremtenek 200 ezer új munkahelyet - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: járulékcsökkentés helyett építeni kell Magyarországot, átalakítani az ipart, s a kis- és középvállalkozók az MVB-vel közösen 650-700 milliárd forint új forrást költenek a fejlesztésre. Ezzel utalt a Fidesz ígéretére, amely szerint a jelenleg 29 százalékos tb-járulék 19 százalékosra csökkentésével akarnának új munkahelyeket teremteni.

A harmadik pont demonstrálására a kormányfő hat vendéget hívott: olyan embereket, akik Gyurcsány szerint képesek voltak sikerre vinni a saját ügyeiket, ahelyett, hogy arra panaszkodtak volna, hogy kevés a pénz. A parlamenti páholyban ült például a hajléktalanokat befogadó Tarnabod polgármestere, Pető Zoltán, a Zala megyei Bóbics Antal, aki egyszemélyes vállalkozóból lett kétszáz ember munkaadója, a General Electric beszállítója, s a miniszterelnök egykori kaposvári orvosa, Repa Imre, aki egy komoly gondokkal küszködő kórházból, két év alatt a térség onkológiai központját hozta létre.

Végezetül a miniszterelnök sportszerűséget kért és ajánlott a kampányban. "Magyarországot nyugati országgá tesszük az életminőség tekintetében, hogy olyan hely legyen, ahol egyre nehezebb leszakadni és egyre könnyebb felemelkedni" - mondta. Szavait a szokott "Magyarországért, a köztársaságért" formula helyett az "erős Magyarországért, a büszke köztársaságért" fordulattal zárta.