Robbanthatják is a jeget a folyókon

A jégzajlás miatt nem ajánlott a hajózás a Dunán, a Tisza pedig egyáltalán nem hajózható. A hazai folyókon 16 jégtörő hajó áll folyamatos készültségben, ennek költsége eléri a 30 millió forintot. A jégtörőket akkor vetik be, ha a jégtáblák annyira egymásra torlódnak, hogy a felduzzasztott folyó kilép a medréből. A probléma megoldásának másik módja a jégtáblák felrobbantása.

A napok óta tartó jégzajlás miatt a Dunán jelenleg 7, a Tiszán pedig 9 jégtörő hajó áll folyamatos készültségben. A Duna alsó szakaszán a vízfelület 50-70 százalékát 5-10 centiméter vastag jégtáblák borítják. A Tisza középső szakasza, valamint a Bodrog, a Sajó és a Hármas-Körös teljesen befagyott, egyes helyeken a jég vastagsága pedig eléri a 40-100 centit is - közölte az [origo]-val a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szóvivője, R. Bakonyi Ágnes, hozzátéve, hogy a Dunán így jelenleg nem ajánlott a hajózás, a Tisza pedig egyáltalán nem hajózható.

A hazai folyókon egyelőre sehol sincs vészhelyzet, jelenleg a Dunán és a Tiszán első fokú jégvédelmi készültség van érvényben, ami azt jelenti, hogy folyamatosan járnak a jégtörő hajók motorjai, a személyzet egy tagjának pedig a fedélzeten kell tartózkodnia. A hajók bevetésére eddig nem volt szükség. A zöld tárca szóvivője elmondta: a jégvédelmi készültség heti költsége eléri 30 millió forintot.

A készültséget az indokolja, hogy a jégtáblák egymásra torlódása annyira felduzzaszthatja a folyót, hogy az kiléphet a medréből. A jégtorlódás akár több méterrel is meg tudja emelni a folyók szintjét. Ebben az esetben vethetnek be jégtörő hajókat, amelyeknek az orr-része oly mértékben meg van erősítve, hogy a saját súlyánál fogva képes feltörni a jeget. Egy másik lehetőség a jég felrobbantása: ilyen műszaki alakulattal a katonaság mellett a vízügyi igazgatóságok is rendelkeznek.

Andó Mihály, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság főmérnöke az [origo]-nak elmondta: jégtörő hajókat valószínűleg nem kell bevetni idén a Tiszán. Az áradást ugyanis nehezíti, hogy a folyó vízállása meglehetősen alacsony, ráadásul a folyó magától megoldja a jégzajlást. A jégtakaró ugyanis a folyó déli szakaszán kezd először olvadni, nem pedig északon, elkerülve így, hogy a déli szakaszon egymásra torlódjanak a jégtáblák.