A helyi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a választási eljárásról szóló törvény módosításának célja, hogy "a 2005. XI. 25-e előtt létező kedvezményes mandátum intézményét ismételten a hatályos választási joganyag részévé tegye, olyan módon, hogy a megváltozott alkotmányos és egyéb jogszabályi követelményeknek megfeleljen" - olvasható www.parlament.hu címen elérhető oldalon közzétett indítványban.
Mint a javaslatban írták, a törvény személyi hatályát mindazon választópolgárra kiterjeszti, akik a helyi önkormányzati választásokon választhatóak, ugyanakkor a kedvezményes mandátumhoz jutást ahhoz a további kettős feltételhez köti, hogy a jelölt az adott kisebbség képviseletét vállalja és egy kisebbségi jelölő szervezet jelöltjeként indul.
A korábbi kedvezményes rendszerhez hasonlóan a tervezet - kedvezmény biztosítása esetén - kizárja a kisebbségi jelölő szervezet és párt vagy más társadalmi szervezet által közös jelölt állítását, valamint azt, hogy egy jelölt több kisebbség képviseletét is felvállalja - olvasható.
Mint írták, "a javaslatnak a kedvezményre vonatkozó mértéke a 10 000 fő alatti településeken változatlan marad (a kislistán legkevesebb szavazattal mandátumot szerzett képviselő szavazatszámának 50 százaléka), míg a vegyes választási rendszerben szigorodik: a kisebbségi kompenzációs lista nem a többi kompenzációs listán legkevesebb szavazatszámmal mandátumhoz jutó képviselő szavazatszámának 25 százalékával, hanem az egyéni választókerületek mandátumot biztosító szavazatszáma átlagának 50 százalékával szerez mandátumot". E módosulás egyrészt egységesíti a rendszert, másrészt csökkenti a kedvezménnyel való visszaélés veszélyét a 10 000 fő feletti településeken.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény módosítását az Országgyűlés 2005. október 17-ei ülésnapján fogadta el. Ugyanezen az ülésnapon született meg az országgyűlési határozat is a nemzeti és etnikai kisebbségek kedvezményes mandátumhoz jutásáról. A törvényt a parlament június 13-i ülésén elfogadta, de nem hirdették ki, mert az Alkotmánybíróság részben alkotmányellenesnek ítélte.
Az Alkotmánybíróság szeptember 27-i határozatában úgy indokolt: sérti a választójog egyenlőségének és közvetlenségének elvét, ha a települési kisebbségi önkormányzati választásokon a legtöbb szavazatot elnyert tag egyúttal tagjává válik a helyi önkormányzat képviselő-testületének.
A javaslatot a képviselők hétfőn nyújtották be Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének.