"Figyelj, nem kapod meg a pénzt" - idézte föl kollégája szavait az egyik budai élelmiszerüzlet eladója, amikor a bolt elleni rablótámadásról mesélt az [origo]-nak. A rabló pisztollyal a kezében követelte a bevételt, majd a boltos tiltakozására a polcok közé lőtt, de a fegyvert nem fordította az eladó ellen, aki így testi erőfölényét kihasználva egyszerűen kitessékelte a támadót az üzletből.
A rendőrség is tud több olyan esetről a közelmúltból, amikor az alkalmazottak ellenállása eredményesen hiúsította meg a rablást. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnmegelőzési Szolgálata ugyanakkor azt javasolja a boltosoknak, hogy inkább tegyenek eleget a rablók követeléseinek, mert "az elsődleges cél az élet és a testi épség megóvása".
Az ORFK tapasztalatai szerint a rablótámadás veszélyének leginkább a kisebb, egy-két főt foglalkoztató üzletek vannak kitéve. A forgalmas helyeken lévő boltok is kedvelt célpontok, mivel a bűnözők itt nagyobb bevételt remélnek. Az üzleteket általában záróra körül támadják meg, az éjjel-nappalikban pedig különösen késő este és kora reggel érdemes vigyázni.
A Bűnmegelőzési Szolgálat azt javasolja az eladóknak, hogy figyeljék a gyanús személyeket, különösen azokat, akik zavartan viselkednek, konkrét cél nélkül térnek be az üzletbe. A rendőrség szerint gyanúsak lehetnek például a sísapkát viselő vásárlók is, mivel ebből a ruhadarabból arcra húzva maszk is lehet.
A nagyobb összegeket érdemes elzárt helyiségben kezelni, a bevételt pedig lehetőleg napjában többször el kell szállíttatni. Ha ketten is dolgoznak egy boltban, jó, ha az alkalmazottak még gyengülő forgalom esetén sem hagyják magukra kollégájukat. Sok támadás esetén ugyanis egyetlen eladónő volt jelen az üzletben.
A rendőrség azt tanácsolja a boltosoknak, hogy mindig csak a lehető legkevesebb pénzt adják át a rablónak, kerüljék a hirtelen mozdulatokat, a támadó távozása után pedig próbálják megfigyelni, merre menekül.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy amelyik üzletben valamilyen biztonságtechnikai eszközt alkalmaztak, vagy legalábbis erre utaltak az alkalmazottak, az elkövetők erőszak elkövetése nélkül elmenekültek a helyszínről. A legtöbb támadás olyan boltokban történt, ahol nem volt semmiféle védelem, az óvintézkedéseket azonban nem minden tulajdonos engedheti meg magának. Abban a budai élelmiszerüzletben sincs biztonsági berendezés, ahonnan az eladó kergette el a rablót. "Persze, hogy jó lenne, de ez pénzkérdés" - magyarázta az [origo]-nak a bolt alkalmazottja, aki egyébként a rendőri segítségben sem bízik túlzottan. Úgy véli, túl sokáig tart, míg az egyenruhások kiérnek.
Hasonlóan vélekedik a rendőrökről a Ferenc körúti, forgalmas éjjel-nappali fiatal eladónője is, bár állítása szerint ezt az üzletet még sohasem próbálták kirabolni. A kirakaton matrica jelzi, hogy a boltban több biztonsági rendszer is működik. A helyiségbe belépve rögtön fel lehet figyelni a kamerákra, sőt egy monitoron látható is, amit épp felvesznek. Az eladónő gázspray-t tart a pult alatt, és csupán egy gombot kell megnyomnia ahhoz, hogy néhány percen belül a helyszínre érkezzenek a biztonsági szolgálat emberei a távfelügyeletet biztosító magáncég közeli székhelyéről. Abban, hogy a rablók eddig elkerülték az üzletet, az eladónő szerint annak is szerepe lehet, hogy éjszakánként nemegyszer kávézgató rendőrök is tartózkodnak az üzletben.
A Bűnmegelőzési Szolgálat is jó védelmi eszköznek tartja a riasztó- és kamerarendszer kiépítését, ennél is biztonságosabbnak gondolják azonban, ha az éjjel-nappalik ajtaját estére bezárják, és csak egy kiadóablakon át szolgálják ki a vásárlókat.
Janecskó Kata