Az autózás korlátozásával frissítenék a levegőt

Több százmilliárd forintba kerülne, és 10 év alatt valósulna meg az az intézkedéssorozat, amellyel sikerülne az egészségügyi határérték alá szorítani Budapesten a légszennyezettséget - tartalmazza az a tervezet, amelyet szerdán kezd el tárgyalni a fővárosi önkormányzat környezetvédelmi bizottsága. A tanulmány többek között kitiltaná a teherautókat a belvárosból, szűkítené a Rákóczi utat és a Kiskörutat, sőt elképzelhetőnek tartja az autóforgalom korlátozását is. A zöldek szerint jók a javaslatok, kérdés viszont, hogy azokból mi valósul meg.

Budapest levegőjében a káros anyagok aránya januárban több napon keresztül is meghaladta az egészségügyi határértéket - figyelmeztetett többször a Levegő Munkacsoport. A környezetvédő civil szervezet állítja: a főváros belső kerületeiben 2004-ben 140, 2005-ben pedig 163 napon át haladta meg a légszennyező részecskék aránya a határértéket, miközben az uniós előírások évente legfeljebb 35 ilyen napot engedélyeznek.

A fővárosi önkormányzat megrendelésére készült tanulmány szerint a légszennyezést a gépkocsihasználat visszaszorításával és a tömegközlekedés előtérbe helyezésével lehetne drasztikusan csökkenteni. A tervezet szerint mindez forgalomcsillapításokkal, az autók által használt sávok lebontásával, illetve adók kivetésével valósítható meg. Ez utóbbit a tervezet ugyan nem fejti ki, Londonban azonban már működik hasonló rendszer. Ken Livingstone polgármester 2004-ben vezette be az úgynevezett dugódíjat. A londoni rendelet értelmében kezdetben 5 fontot (1800 Ft) róttak ki azokra az autókra, amelyek a belvárosban közlekedtek, az intézkedés hatására pedig közel 30 százalékkal esett vissza a forgalom a brit fővárosban. Tavaly ezt a díjat 8 fontra emelték.

Szaszovszky Ferenc, a fővárosi önkormányzat környezetvédelmi ügyosztályának helyettes vezetője az [origo]-nak elmondta: a tanulmány csak javaslatokat tartalmaz, azt, hogy mindebből mi valósul meg és ehhez mennyi forrásra lesz szükség, az áprilisra elkészülő intézkedési terv tartalmazza majd. Szaszovszky szerint a beruházások költségei elérheti a több százmilliárd forintot is.

Kamionok kiszorítása, autók visszafogása

A Fővárosi Levegőtisztaság-védelmi Kft. által készített tanulmány szerint a legsarkalatosabb probléma a gépjárműforgalom visszafogása, a budapesti légszennyezésért ugyanis főként az autók által kibocsátott szennyező anyagok a felelősek. A gépkocsik, azon belül is a dízeljárművek eregetik ki azokat a rákkeltő (PM10, vagyis 10 mikrométernél kisebb) részecskéket, amelyeknek jelentős szerepük volt abban, hogy a fővárosban az asztmás megbetegedések száma az 1980-as évek óta kilencszeresére ugrott.

A tervezet így több helyszínen is javasolja a haladósávok leállósávvá, kerékpárúttá vagy járdává alakítását, többek között a Kossuth Lajos úton, a Rákóczi úton, a Kiskörúton, a Baross utca Kálvin tér és József körút közötti szakaszán, az Üllői út Kálvin tér és Nagyvárad tér közötti részén, valamint a Bécsi úton.

Lehetőségként felveti a tervezet a személyautók használatának a korlátozását is. A teherautókat pedig teljesen kitiltaná a belső kerületekből. A 12 tonnánál nehezebb teherautók számára tilos lenne a bejárás a II.-III. kerület Bécsi út - Vörösvári út - Duna- budai körút - Szilágyi E. fasor - Hűvösvölgyi út - Nagykovácsi út - városhatár által közbezárt területre.

Javasolják a fővárosnak, hogy nyújtson támogatást ahhoz, hogy a gépjárművekre részecskeszűrőket szereljenek. A tanulmány példaként említi, hogy a szűrök felszerelését több európai ország is különböző intézkedésekkel támogatják. A szűrők ugyanis közel 90 százalékkal képesek visszafogni a károsanyag-kibocsátást. Különösen fontos lenne, hogy a BKV járműveit szereljék fel részecskeszűrökkel.

Támogatják a zöldek is

A javaslatokat támogatja a Levegő Munkacsoport is. Lukács András, a környezetvédő civil szervezet elnöke az [origo]-nak elmondta: egyelőre azonban kérdéses, hogy ezekből mi valósul majd meg. Az őszi önkormányzati választások előtt valószínűleg nem is foglalkozik komolyabban a koncepcióval a főváros, mivel az több népszerűtlen elemet is tartalmaz - tette hozzá a környezetvédő.

Parkolás és átszállás

Autós szempontból problémát jelent az is, hogy jelenleg nincs megfelelő alternatívája a köztéri parkolásnak. Sokan azért jönnek be autóval a Belvárosba, mert a külső kerületekben nincs P+R parkoló. Az angol "park and ride" kifejezésről P+R-nek nevezett városszéli parkolók forgalmas tömegközlekedési útvonalak közelében épülnek. Az autósok ezeken a helyeken leparkolhatnak, majd átszállhatnak a metróra vagy a villamosra, így nem kell kifizetniük a belvárosi magas parkolási díjakat, és a forgalom is csökken.

A P+R parkolók fejlesztése korábban is meghatározó része volt a főváros közlekedésfejlesztési koncepciójának. A Fővárosi Önkormányzat ősszel jelentette be, hogy a főváros és az állam 9,5 milliárd forintot költ új P+R parkolók építésére a Bosnyák térnél és Őrmezőn. Mélygarázs építését tervezik a budai rakparton, a Műegyetem előtt és néhány metrómegálló mellett is. Budapesten jelenleg csupán három őrzött P+R parkoló üzemel. A kőbánya-kispesti és az újpest-városkapui metróállomásnál, valamint a hűvösvölgyi villamos-végállomásnál az autósok egy BKV-jegy áráért hajnali öttől este hét óráig otthagyhatják az autójukat.

A most elkészült tanulmány viszont 25 helyszínen irányozza elő a P+R parkolók építését, összesen 12 ezer férőhellyel.

Tömegközlekedés fejlesztése

A légszennyezés visszafogása érdekében a környezetkímélő tömegközlekedési megoldásokat kell előtérbe helyezni, mégpedig az infrastruktúra fejlesztésével, a járműpark bővítésével, a szolgáltatás színvonalának emelésével - tartalmazza a tervezet.

Terjedő szénanátha

Ennek érdekében a tanulmány készítői javasolják, hogy kizárólag a tömegközlekedési eszközök által használható sávokat alakítsanak ki Árprád fejedelme útján, a Szentendrei úton, a Soroksári úton, a Nagytétényi úton, a Thököly úton, a Kerepesi úton. Célszerű lenne villamosvonalat létesíteni a Bajcsy-Zsilinszky úton, fejleszteni a trolibuszhálózatot, a csepeli HÉV-et meghosszabbítani az M0-ig. Javaslatot tesz a tanulmány arra is, hogy a 2-es metró vonalát kössék össze a gödöllői HÉV-vel, valamint hogy fejlesszék a Ferihegyi repülőtér kötöttpályás kapcsolatait. A tervezet támogatja az M0-s körgyűrű továbbépítését, valamint a 4-es metró építését is.

Szükséges a tavaly létrehozott Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) továbbfejlesztése is, amelynek keretében augusztusban vezették be azt az egyesített bérlet, amellyel Budapest közigazgatási határán belül egyaránt használhatóak a BKV járatai, a MÁV vonatai, valamint a Volán autóbuszai. A következő lépés az agglomerációs tarifaközösség, valamint a menetrend-harmonizáció lenne.

Zöld terület megőrzése

Végezetül a tanulmány hangsúlyozza: a káros anyagok csökkentése szempontjából elengedhetetlen a Főkert Rt. kezelésében lévő összesen 650 hektár zöld terület megőrzése.

A szakértői anyag azt jelöli ki célként, hogy 2015-ig a nagy forgalmú utak közelében a kipufogógázokból származó légszennyező anyagok koncentrációja egynapos átlagot számolva ne lépje túl az egészségügyi határértékeket. A jelenlegi szinthez képest így a nitrogén-oxid-kibocsátást 70, a szén-monoxidot 60, a szén-dioxidot 15, a részecske- (PM) kibocsátást pedig 70 százalékkal kéne visszafogni.

Szabó András