Az Eurobarométer 2005 szeptembere és októbere között végzett közvéleménykutatása azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak az Európai Unió polgárai a kockázatokhoz, különösen az élelmiszerekkel kapcsolatos veszélyekhez. Amikor megadott lehetőségek közül kellett kiválasztani azt a kockázati tényezőt, amelyet a megkérdezett, saját magára nézve legveszélyesebbnek tart, a legtöbben a környezetszennyezést és az autóbaleseteket karikázták be. A harmadik legnagyobb veszélyforrásként az élelmiszereket jelölték meg. Az emberek 40 százaléka tart attól, hogy kockára teheti az egészségét azzal, amit megeszik.
Ennek ellenére az étel fogalmához alapvetően pozitív képzetek kapcsolódnak. A többség elsőként az ízre és az örömre asszociál az ételről, vásárláskor viszont az elsődleges szempont a minőség és az ár, az egészségügyi és élelmiszer-biztonsági megfontolások csak ezután jönnek.
Az uniós polgárok 16 százaléka, az ételmérgezés veszélye miatt tart az ennivalótól. Az ételekben található vegyi anyagok az emberek 14 százalékát aggasztják, 13 százalék pedig a hízlaló élelmiszerektől fél. Ugyanakkor a megkérdezettek 7 százaléka úgy vélte, semmilyen kockázattal nem kell számolni az élelmiszerek terén.
A magyaroknál még mindig nagyobb súllyal esik latba vásárláskor az ár, mint a minőség. Így vannak ezzel a szlovákok, a csehek és a lengyelek is, míg például Dániában, Cipruson már megfordult a sorrend.
Az árcentrikusság ellenére, a magyarok az átlagosnál jobban aggódnak az ételek által kiváltott allergiás reakciók miatt. Csupán a görögökben és az olaszokban erősebb az ettől való félelem, a lengyelekkel holtversenyben harmadik helyen áll Magyarország a tagállamok között. Komolyan aggasztják a magyarokat az ételbe kerülő rovarirtószerek és a génmódosított táplálék is - ezeken a területeken is az élmezőnybe tartozunk. A szlovákok például mindkét kérdést könnyedebben veszik.
A többi tagország lakosaival ellentétben, a magyarok többsége fütyül arra, hogy hízlaló-e az étel, amit megeszik. A plusz kilók kockázatára leginkább a máltaiak figyelnek, ott az emberek 71 százaléka aggódik emiatt, míg a 22-dik helyen álló Magyarországon, ez az arány csak 39 százalék. A németeket még a magyaroknál is kevésbé érdekli a téma, a szlovákok és a csehek viszont jobban ügyelnek a vonalaikra.
A magyarok többségét az sem foglalkoztatja, hogy jó körülmények között tartják-e az élelmezési célre tenyésztett állatokat. Az EU-polgárok döntő részének ugyanakkor nem közömbös a téma. Míg a csehek hozzáállása a magyarokéhoz hasonló, a lengyelek odafigyelnek erre a kérdésre.
A felmérésen az élelmiszerbiztonság mellett szóba került néhány más olyan jelenség is, amely aggaszthatja az Európai Unióban élőket. A madárinfluenza miatt aggódók rangsorában a nyolcadik helyet foglalja el Magyarország, a megkérdezettek 74 százaléka tekintette a kórt kockázati tényezőnek. Legjobban a máltaiak, legkevéséb a svédek tartanak a betegségtől.
A magyarok 51 százaléka nem tartja túl valószínűnek, hogy bűncselekményt kövessenek el ellene. A finnek a legmagabiztosabbak, a csehek, a lengyelek és a szlovákok viszont a magyaroknál jobban félnek a bűnözőktől. A terroristaveszély sem riasztja meg a magyarokat, 89 százalékuk szerint nem valószínű, hogy ilyen támadásnak essenek áldozatul. A máltaiak aggódnak legjobban a terroristák miatt, náluk ez az arány csak 61 százalék.