"Biztonságban akarunk élni, a városnak kötelessége megvédeni minket az árvíztől" - mondta az [origo]-nak egy 40 év körüli nő, akinek kertjét legutóbb tavaly öntötte el az áradó Duna. A Római-parton lakó asszony szerint a Nánási út és a Duna által határolt hullámtérben élők az állandó árvízveszély miatt akarják elérni, hogy a főváros olyan gátrendszert építsen, amely megóvja őket az ártól.
A fővárosi önkormányzat a tervek szerint idén dönt arról, hogy milyen nyomvonalon épüljön meg a 2002-es árvíz óta ígért óbudai gát. A főváros és a III. kerület megbízásából tavaly év végére elkészült tanulmány 14 lehetséges változatot sorolt fel, ebből végül kettőt tartottak meg. Az egyik koncepció szerint a meglévő, vagyis a Királyok útja és a Nánási út vonalán fekvő védművet magasítanák meg. A másik változat szerint közvetlenül a part közelében épülne egy új gát, ami viszont védelmet biztosítana a Római-part 70 hektáros hullámterében épült ingatlanok számára is.
Mindkét tervezet szerint mobilgát épülne, olyan oszlopok közé pakolt fémbetétekkel, amely szükség esetén lebontható, vagy újraépíthető lenne. Ha a part menti változat nyer, elképzelhető egy olyan koncepció is, hogy a gát lehajtható lenne, amelyet aztán bicikliútként is lehetne használni. A parti árvízvédelmi rendszer a becslések szerint 4,8 milliárd forintba kerülne, míg a jelenlegi gát továbbfejlesztésére ennél jóval kevesebbet, 2,6 milliárdot kellene költeni.
Mint a Védegylet szóvivője, Jávor Benedek az [origo]-nak elmondta, a környezetvédő civil szervezetek szerint a drágább, parti gát terve a Római-parti befektetők nyomására került be a lehetséges koncepciók közé. Az elmúlt években ugyanis a part egyre jobban beépült. Az Indotek Befektetési Rt. például 112 lakásból álló Nánási Kert lakóparkot épített, a Normatech Kft. pedig február végén tervezi a 14 ingatlant tartalmazó Nánási83 névre keresztelt lakóparkjának az átadását. A jogszabályok értelmében az árvízveszély miatt csak üdülőt lehet építeni az öt kilométeres partszakaszon, lakóházat nem. A beruházók így üdülő építésére kértek és kaptak engedélyt, az ingatlanokat azonban sokan lakóházként használják.
"Lakóház építésére az önkormányzat nem adott ki engedélyt, azt viszont nem tilthatjuk meg, hogy valaki üdülőben lakjon" - ismerte el a kiskapu meglétét az [origo]-nak Tarlós István, Óbuda polgármestere. Tarlós szerint a speciális helyzet miatt természetes, hogy a hullámtérben élők megpróbálják kilobbizni, hogy olyan gátrendszer épüljön, amely megvédi őket a Dunától.
Csók László, a fővárosi önkormányzat árvízvédelemmel foglalkozó vezető főtanácsosa szerint több érdeket is mérlegelni kell a döntés során, többek között az üdülő övezetben élőkét is. A főtanácsos szerint azonban az ártériek érdeke akkor érvényesülne jobban, ha a beruházók felajánlották volna, hogy részt vállalnak a gát építésének költségeiből. Eddig ez nem történt meg, a főváros azonban minden lehetőségre nyitott - tette hozzá Csók.
A Római-parton található Holiday Beach Hotel igazgatója, Bocsák László elmondta az [origo]-nak: az üdülő övezetben érdekelt vállalkozók valóban ösztönözni akarják a fővárost, hogy oldja meg a part árvízvédelmét. Bocsák hozzátette: elképzelhetőnek tartják azt is, hogy részt vennének a gátrendszer finanszírozásában.
A környezetvédők viszont attól tartanak, hogy ha a beruházó cégek által támogatott verzió készül el, az tönkre teheti a Római-partot. Ez ugyanis azzal jár, hogy a régi csónakházakat lebontják, valamint eltűnik a folyóval való közvetlen érintkezést biztosító füves part. Ha megépül a gát, az valószínűleg tovább növeli majd az ingatlanok értékét, ez pedig még nagyobb építkezéseket generál.
A beruházók viszont azzal érvelnek, hogy a fejlesztések révén több turistát vonzana a part, amely akár a dunai hajóturizmus központjává is válhatna. A befektetők szerint a partszakasz rendezésének fontos része lenne a bicikliút és kempingek építése is. Véleményük szerint ráadásul, mivel mobilgátról van szó, amely bármikor elbontható, környezeti kár sem érné a partot.
Szabó András