Sorban állnak a csirkecombért

A fővárosi húsboltokban és gyorséttermekben az [origo] tapasztalatai szerint nem zavarja az embereket a madárinfluenza megjelenése, és nyugalom van a karanténba zárt falvakban is. Az egészségügyi hatóságok a két Bács-Kiskun megyei faluban észlelt megbetegedés óta nem bukkantak újabb madárinfluenza-gyanús esetre. Nincs tehát járvány, nincs pánik, jó tanácsok azonban már vannak.

A jelek szerint nem okozott pánikot, de még csak különösebb zavart sem, hogy Magyarországon is megjelent a madárinfluenza. Igaz, egyelőre nem terjedt tovább a betegség arról a két Bács-Kiskun megyei településről, ahol azonosították a H5 típusú vírust. Az csak a további vizsgálatok alapján derülhet ki, hogy a vírus H5N1-es típusú altörzséről van-e szó, amely emberre is veszélyes.

A főállatorvos, Süth Miklós a karantén alatt álló falvakkal kapcsolatban az [origo]-nak elmondta: jelenleg a két település 3 kilométeres körzetéből baromfit, tollat, valamint baromfiterméket nem lehet kivinni. A hatóságok ennek érdekében a településeket elhagyó járműveket ellenőrzik, 10 kilométeres körzetben pedig fokozott ellenőrzéseket tartanak.

A hatóságok előírták azt, hogy Csátalján és Nagybaracskán kizárólag fedett helyen tartható baromfi. Süth hozzátette: Magyarország a többi európai országtól eltérően szigorúbb intézkedéssel próbálja meggátolni a madárkór elterjedését, más uniós országokban a madárinfluenza felbukkanása esetén nem alkalmaztak ilyen típusú karantént.

Az [origo] helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy az érintett települések lakói pánik nélkül vészelik át a karantént, a helyiek az emberi fertőzés veszélyétől sem félnek. Mindennek valószínűleg az az oka, hogy a települések polgármesterei idejében tájékoztatták a lakókat. Minden háztartásba írásos értesítőt küldtek, amelyben felhívták a helyiek figyelmét arra, hogy zárják el a házi szárnyasokat, valamint hogy tilos baromfiszármazékokat kivinni a faluból. Az [origo] Nagybaracskán tartózkodó munkatársa elmondta: a településről kivezető utakon a rendőrök baromfitermékek után kutatva minden járművet átvizsgálnak. A két falut pedig állatorvosok járják, és minden házi szárnyast felmérnek, valamint megvizsgálnak.

A szerb hatóságok elrendelték, hogy csütörtök este 19 órától, térítés ellenében, a hercegszántói határátkelőnél fertőtleníteni kell a Magyarországról kilépő valamennyi járművet. A fertőtlenítést csak ennél a határátkelőnél rendelték el. A hercegszántói határátkelő közel található Nagybaracskához és Csátaljához, ahol elhullott madarakban kimutatták a madárinfluenza vírust.

Csütörtök reggel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Országos Állat-egészségügyi Intézetbe látogatott, és közölte, hogy újabb madárinfluenzás megbetegedéseket nem észleltek az egészségügyi hatóságok, valószínűleg nem a vírus miatt pusztult el az Esztergom közelében talált 11 hattyú sem.

A pécsi pulykák sem madárkórban pusztultak el

Miért a bütyköshattyú?

Télen csak az olyan rövid távokat megtevő vízimadarak mozgolódnak, mint a hattyú, a vadkacsa vagy a szárcsa. Az Afrikában telelő fajok, mint a fehér gólya csak márciusban kezdenek el vonulni - közölte az [origo]-val Karcza Zsolt, a Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa. A civil aktivista elmondta: egyelőre nem lehet tudni, hogy a most vonuló fajok közül miért csak a hattyúkban bukkan fel a madárinfluenza. Elképzelhető, hogy a hattyú érzékenyebb a vírusra, valamint az is, hogy a nagyobb testű szárnyas olyan élőhelyen pusztul el, amelyet könnyebb észrevenni.

Csütörtök délután jelentette be Cséplő Attila, a kaposvári Állategészségügyi Intézet igazgatója, hogy az elsődleges laboratóriumi vizsgálatok alapján nem madárinfluenza-vírus okozta a Pécs határában talált háziszárnyasok pusztulását. "Az elsődleges eredmények alapján úgy néz ki, hogy idült légzőszervi megbetegedés, bakteriális fertőzés okozta a pulykák elhullását" - mondta a szakember, hozzáfűzve: kora délután kilenc pulykatetem érkezett meg az intézethez Baranya megyéből, amelyek vizsgálatát azonnal elkezdték. Közölte: noha az eddigi eredmények alapján nem madárinfluenza okozta a pulykák pusztulását, természetesen megkezdik a vírusvizsgálatot is, amelynek 10-12 nap múlva lesz meg az eredménye.

A miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy több európai ország után Magyarországon is felbukkant a madárinfluenza. A két Bács-Kiskun megyei településen, Csátalján és Nagybaracskán talált bütyköshattyú-tetemek közül háromban mutatták ki a vírust. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a H5 vírustól pusztultak el a vándormadarak. Az, hogy ezen belül az emberre is veszélyes H5N1-es variánsról van-e szó, csak az EU weybridge-i laboratóriumában elvégzendő vizsgálatok után derül ki. A két érintett település három kilométeres körzetén belül szerda délután négy órától karantént rendeltek el.

Gyurcsány a először internetes naplóján adott hírt a betegség megjelenéséről: "Most hívott Gráf József, a földművelésügyi miniszter, hogy a Magyarországon átvonuló hattyúk és más vadmadarak közül jó néhány elpusztult, és minden bizonnyal a madárinfluenzának estek áldozatul."

Az [origo] azon felvetésére, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a hivatalos bejelentést megelőzően, miért internetes naplóján számolt be először a vírus hazai felbukkanásáról, Batiz András kormányszóvivő csütörtökön azt mondta: senkit nem ért hátrány emiatt, a bejegyzés időpontjában már folytak a kormányzati intézkedések, ráadásul addigra hazánk már ez Európai Uniót is értesítette. "A kormányfőnek ekkor volt ideje a több más történést is összefoglaló bejegyzésre" - közölte a kormányszóvivő.

Emberek nincsenek veszélyben

A kormányfő csütörtökön elmondta: a madárinfluenza Magyarországon emberekre nem jelent veszélyt, a vírus emberre való átterjedésének meglehetősen kicsi az esélye. Mindehhez magas hősmérsékletre, legyengült fizikai állapotra, valamint arra lenne szükség, hogy valaki huzamosabb ideig a fertőzött állat közelében tartózkodjon.

A madárinfluenza egyelőre nem terjedt át az 50-60 milliós hazai baromfiállományra, a hatóságok célja pedig, hogy ezt továbbra is megakadályozzák. Gyurcsány közlése szerint a hatóságok gyors fellépése annak köszönhető, hogy Magyarország már tavaly októberben bevezetett olyan intézkedéseket, amelyeket számos európai ország csak az elmúlt hetekben tett meg. Magyarországon tavaly óta csak külön engedéllyel lehet állatkiállításokat és állatvásárokat tartani.

Gráf József földművelésügyi miniszter a sajtótájékoztatón elmondta: a madárinfluenza megjelenése miatt nem változott Magyarország besorolása, hazánk ellen az Unió nem vezetett be semmilyen exportkorlátozási intézkedést. Az ország egész területéről, kivéve a karantén alatt lévő két falut, továbbra is lehet baromfit exportálni.

Süth Miklós főállorvos közölte: az utóbbi napokban egyre több elhullott madártetemről érkezett bejelentés, ezek közül csak az esztergomi hattyúpusztulást találták gyanúsnak, itt azonban bebizonyosodott, hogy a 11 madár halálát bélfertőzés okozta. Süth elmondta: a későbbiekben, ha újabb tömeges madárpusztulást észlelnek a hatóságok, akkor már nem várják meg a vizsgálatok végét, hanem egyből átmeneti korlátozásokat vezetne be, valamint tájékoztatják a helyi lakosságot.

Batiz András tájékoztatása szerint csütörtök délig ezren telefonáltak a 189-es kormányzati zöld számra, amelyre madártetemek, betegnek látszó szárnyasok jelenlétével kapcsolatos állampolgári bejelentéseket várjak. A szóvivő azt azonban nem tudta megmondani, hogy ez a hívásszám hány konkrét esetet takar.