Elismerte hibáját a buszbalesetet okozó sofőr

Elismerte felelősségét a balesetért az a sofőr, aki a magasság-korlátozó kapunak ütközött buszt vezette szombaton. A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. szakembere szerint a busz emeletén ülők látták a kapuzatot, és lefeküdtek, mikor észrevették, hogy baj lesz. A KRESZ nem is ír elő magasságkorlátozó kapukat, elegendő, ha tábla figyelmeztet a veszélyre. Közben létezik egy magyar találmány, aminek alkalmazásával elkerülhetők az ilyen típusú balesetek.

A szerencsétlenül járt buszt két hónapja helyezték forgalomba, és csúcsminőségű jármű volt - mondta a Blic című belgrádi napilap hétfői számában megjelent nyilatkozatában Ilija Devic, az ATP Vojvodina vállalat igazgatója. Szerinte a buszt vezető mindhárom sofőr tapasztalt volt, 10-15 éve vezettek nemzetközi útvonalakon. Az igazgató úgy tudja, hogy a buszt vezető sofőr elismerte felelősségét, őt halálos közúti baleset okozásának gyanújával vették őrizetbe.

A ferihegyi gyorsforgalmi úton a városközpont felé haladó szerb-montenegrói rendszámú turistabusz szombaton este az aluljáró után ütközött egy magasságkorlátozó kapuzatnak, amely valósággal leborotválta az emeletes jármű tetejét, az ütközésben két ember halt meg. Ezen az oldalon, az aluljáró előtt azért nem volt magasságkorlátozó kapuzat, mert azt korábban két ízben is lerombolták a magas járművek. A baleset így az aluljáró utáni, a szembe jövő forgalomnak kiépített, de a másik oldal felett is átívelő vasból készült kapuzatnál történt.

Magasságkorlátozó kaput senki nem ír elő senkinek, de terveztethetnek és állíthatnak a létesítmények tulajdonosai, ha szükségesnek tartják - mondta Ullrich András főmérnök, a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. út- és műtárgy-fenntartási főosztályának vezetője. Azért állítottak kapukat az aluljáró elé, mert korábban a rendőrségnek és a tűzoltóságnak nehézséget okozott a beszorult járművek kimentése. Egy-egy ilyen baleset többórás útlezárást jelentett a Ferihegyi repülőtérre vezető gyorsforgalmi úton.

Az utasok látták, hogy túl magas a kapu

Elmondása szerint az említett szakaszon három KRESZ-tábla is figyelmeztet arra, hogy 365 cm-nél magasabb járművel nem szabad behajtani az aluljáróba. Az emeletes autóbusz 1-2 centiméter híján éppen csak nem szorult be a 380 cm belmagasságú alagútba. Mint mondta, az aluljáróból kihajtó sofőrnek már 300 méterről észre kellett volna vennie a kapuzatot, ahogy azt a busz emeletén ülők látták is. Az utasok lefeküdtek a busz emeletén, mert látták, hogy baj van - mondta a szakember.

A magasságkorlátozó kapuzatnak többféle fajtája van, az ütközés egy "keményebbel" történt - mondta Ullrich András főmérnök, aki szerint a "puhább" kapuzatokkal az a probléma, hogy azokat a magasabb járművek más kocsikra döntik. Még 12 magasságkorlátozó kapuzat áll a fővárosban, például a Margit hídnál, vagy az M3-as és az M5-ös bevezető szakaszain. A cég főosztályvezető-helyettese vasárnap azt közölte, hogy hónapokon belül visszakerülhet a helyére a Ferihegyi gyorsforgalmi úton, a városba vezető oldalon a magasságkorlátozó kapuzat.

Magyar Feltalálók Egyesülete (MAFE) közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy létezik egy fénykapunak nevezett magyar találmány, melynek alkalmazásával elkerülhetők a mostanihoz hasonló tragikus balesetek. A múlt évben a genfi, zágrábi vagy nürnbergi innovációs fórumokon díjazott magyar találmány lényege, hogy az áthaladási magasságban korlátozó tárgy előtt egy fénysugarat kibocsátó érzékelőt állítanak fel. A megengedettnél magasabb gépjármű a fénysugarat megszakítja, ekkor a sofőr figyelmeztető jelzést kap, így még időben elkerülheti az ütközést.

Czuk Dorottya, a főpolgármesteri hivatal sajtófőnöke azt közölte, hogy a fővárosi cég megvizsgálja: érdemes-e fényjelzőket szerelni a magassági kapukra. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a KRESZ-szabályok betartásával elkerülhetők a hasonló balesetek, és a korábbi években nem történt egyetlen hasonló, halálos áldozatot követelő tragédia sem a fővárosban.