A Századvég Politikai Elemzések Központja a februárban megjelent, különféle intézetektől származó közvélemény-kutatási adatok alapján végezte el a parlamenti mandátumok megoszlására vonatkozó becsléseket.
A számítógépes becslések figyelembe vették a Fidesz és a KDNP választási szövetségét, továbbá feltételként kezelték, hogy az MSZP és az SZDSZ között, a jelöltek visszalépéséről szóló megállapodás jöhet létre a második forduló előtt. A kutatási adatok alapján négy forgatókönyvet teszteltek, valamint egy, tisztán hipotetikus forgatókönyv tesztjét is elvégezték.
Az első forgatókönyv a Századvég és a TÁRKI közös adataira épül. Eszerint kétpárti parlament alakul, ahol a Fidesz 40 mandátumos többséggel alakíthat kormányt. A második forgatókönyv a Szonda-Ipsos és a Gallup kerekített eredményein alapszik: a támogatottsági különbség a két nagy párt között gyakorlatilag nulla, és az SZDSZ átlépi a parlamenti küszöböt. Ebben az esetben a jelenlegi koalíció 196, a Fidesz-KDNP 190 mandátumot szerezhetne, vagyis újra a szocialisták és a szabad demokraták alakíthatnának kormányt.
A harmadik forgatókönyv a Medián adataira támaszkodik. Az SZDSZ eszerint nem jutna be, és a két nagy párt között itt a legnagyobb a különbség a Fidesz javára. Öt százalékpontnyi Fidesz-KDNP-előny az SZDSZ kiesése mellett, a jobboldali pártok számára 48 mandátumnyi többséget biztosítana a parlamentben.
A negyedik forgatókönyv a négy intézet kerekített februári adatainak számtani átlagára épül. Ennek alapján a Fidesz-KDNP támogatottsági előnye 2,5 százalék, az SZDSZ pedig nem jutna be a parlamentbe. Ilyen választási kimenetel esetén a Fidesz-KDNP 26 mandátumos többséggel alakíthatna kormányt.
Az ötödik forgatókönyv egy tisztán hipotetikus eredményt vizsgált: mi történik akkor, ha a Fidesz-KDNP 5 százalékkal több szavazatot kap, mint az MSZP, de az MSZP és az SZDSZ együtt mégis 1 százalékkal megelőzi a Fidesz-KDNP-t. Ebben az esetben hárompárti parlament alakulna, de a 176 egyéni választókerületből 104-ben a jobboldal szerezne mandátumot, ezt az előnyt pedig az MSZP és az SZDSZ mandátumai együttesen sem lennének képesek ellensúlyozni.
A februári közvélemény-kutatási adatok alapján felállított forgatókönyvek a két nagy párton és az SZDSZ-en kívül, az összes többi párt számára együtt 7 és 9 százalék közötti szavazatarányt határoztak meg. A két nagy párt eredményeit, illetve a kormányalakítás esélyeit ez azonban érdemben nem befolyásolja - áll az elemzésben.