Folytatódott az [origo] pere az egyházi közszereplőkről

Kedden folytatódott a Fővárosi Bíróságon az a per, amelyet az [origo] annak érdekében indított, hogy megtudja: közszereplőnek minősülnek-e az egyházi vezetők. Tavaly ősszel katolikus, evangélikus és zsidó egyházi vezetők jelentették ki, hogy nem tartják magukat közszereplőnek. Így akadályozták meg, hogy az [origo] megismerje a rájuk vonatkozó levéltári adatokat, amelyekből kiderülhet: együttműködtek-e a pártállami rendszer titkosszolgálataival.

Folytatódott kedden az [origo] pere az egyházi közszereplőkről. Ez volt a második tárgyalási nap, de érdemi nyilatkozatok csak júniusban várhatók, Addig eljárási és egyéb részleteket kellett tisztázni.

Az [origo] tavaly fordult az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához, hogy betekinthessen a négy nagy történelmi egyház (katolikus, református, evangélikus és zsidó) vezetőire vonatkozó aktákba. A katolikus, az evangélikus és a zsidó egyházi vezetők azonban megakadályozták a levéltári adatok megismerését azzal, hogy úgy nyilatkoztak: nem közszereplők. Ilyen nyilatkozat esetén ugyanis a levéltár nem adhatja ki az adatokat harmadik személynek. Egyedül a református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv tartotta magát közszereplőnek, róla kiderülhetett, hogy nem állt kapcsolatban a pártállami rendszer állambiztonsági szerveivel.

Ezzel szemben Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia részéről Seregély István elnök, Bosák Nándor alelnök és dr. Veres András titkár, valamint dr. Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője nyilatkozott úgy, hogy tisztsége ellenére nem tartja magát közszereplőnek.

Mivel tisztségükből fakadóan a vallási vezetők jelentős közvélemény-formáló szereppel bírnak, az [origo] a bíróság állásfoglalását kérte: közszereplőnek minősülnek-e az egyházak élén álló személyek.

Tavaly került nyilvánosságra az a több száz nevet tartalmazó ügynöklista, amelyet állítólag 1990-ben Németh Miklós akkori miniszterelnök adott át Antall Józsefnek. A sokat vitatott listán nemcsak politikusok, hanem újságírók és egyházi vezetők is szerepeltek.
2005 októberében az Alkotmánybíróság még a kihirdetése előtt megsemmisítette a tavasszal elfogadott ügynöktörvényt, amely megszüntette volna az ügynökök, a hálózati személyek és a hivatásos alkalmazottak személyére és működésére vonatkozó adatok titkosságát, és ezek bárki számára hozzáférhetővé váltak volna. A jelenlegi szabályok szerint tehát továbbra is csak a közszereplők adatai hozzáférhetőek a nyilvánosság számára. Az érintett személy maga döntheti le, közszereplőnek tartja-e magát, és ha nemleges nyilatkozatot tesz, akkor a múltjával kapcsolatos adatok nem kerülhetnek nyilvánosságra.