"A IX. kerületi önkormányzat megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy 2005. május 9-én az emberi méltóságot sértő módon járt el a Sztojka Ilona volt bérlő és kiskorú gyermekei által lakott ... önkormányzati bérlakás kiürítése során. Az eljárás ... megalázó cselekmény volt" - mondta ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság határozata, amely eltiltotta a további jogsértéstől a ferencvárosi önkormányzatot. A kerületet a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) panaszolta be a hatóságnál.
Az RPA szociális igazgatója, Setét Jenő az esetről elmondta, hogy a 9 hónapos terhes, három gyermekét egyedül nevelő asszonyt a IX. kerületi önkormányzat által megbízott Bohus Bt. őrző-védő cég emberei rakták ki a lakásból, állítása szerint úgy, hogy ingóságait az utcára dobálták. A nő 120 ezer forint bérleti díjjal tartozott, amelynek részletfizetéses kiegyenlítését Setét szerint nem tették neki lehetővé, miközben másoknál ennél nagyobb tartozást sem követ hasonló súlyú retorzió. Az RPA igazgatója szerint a kilakoltatást előzetes értesítés nélkül hajtották végre, így még jogorvoslatra sem volt lehetőség.
Setét Jenő a hatóság határozatára utalva közölte: "végre lehetett a jog eszközével tenni valamit". Mint mondta, immár tíz éve küzdenek - hasonló jogsértő esetek kapcsán - az önkormányzatokkal és azok biztonsági cégeivel, de ez az első ilyen jellegű ítélet, amelyet ezért precedens értékűnek tart az alapítvány. Setét reméli, hogy ezt követően más kerület- vagy városvezetés tartózkodik az efféle magatartástól, és "rádöbben arra, hogy nem hagyhatja figyelmen kívül az állampolgárok alkotmányos jogait. Az emberi méltóság tiszteletére mindenkinek születésétől fogva joga van" - közölte.
A ferencvárosi önkormányzatot a hatóság előtt képviselő Szinyei László az MTI-nek szerdán elmondta: mivel nem értenek egyet az ügy ténybeli megítélésével, keresettel fognak élni a Fővárosi Bíróságnál az EBH határozata ellen.
Tetőfedők és Gandhik kellenek
A Roma Polgárjogi Alapítvány sajtótájékoztatóján a következő Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT) kidolgozott javaslataikat is ismertette Horváth Aladár elnök. A hat pontból álló javaslatcsomag legfontosabb eleme, hogy az RPA azt javasolja: a fejlesztési terv a leghátrányosabb helyzetben lévő 24 kistérséget emelje ki a pályáztatási rendszerből, és a helyi közösségekből kiinduló rehabilitációs programokhoz biztosítson számukra - hangsúlyozottan pályáztatás nélkül - 3 milliárd forintot.
Horváth Aladár szerint emellett a forráselosztó, döntéshozó fórumokban meg kell teremteni a megfelelő szakmai alapokon nyugvó roma reprezentációt. "Kopogtat egy fiatal, többdiplomás, dinamikus cigány értelmiség az ajtón" - utalt arra az elnök, hogy "van cigány utánpótlás, ettől nem félek". Javaslataik között szerepel még a leszakadt térségekből elvágyó fiatalok mobilizációjának állami segítése és a hátrányos helyzetű tömegeket segítendő, önálló államigazgatási egység létrehozása. "Mondjuk, a kormányfő alá rendelve, vagy akár egy miniszterrel az élén" - mondta az alapítvány elnöke.
Az RPA egyik legfontosabb javaslata az oktatásra vonatkozik. Horváth Aladár szerint a tönkretett építőipari szakmunkásképzést újra kell éleszteni, hogy "a csellengő fiatalok tízezrei a zárványokból ezekben az iskolákban szakmát tanulhassanak". Tetőfedők, burkolók, festők, ácsok, bádogosok kellenek - mondta Horváth, aki szerint emellett Gandhi típusú iskolákra van szükség, amelyek érettségit adnak, amelyekben németül és angolul tanulhatnak a diákok, akik - ha nincs itthon munka - akár külföldre is elmehetnek dolgozni, ha akarnak - közölte Horváth Aladár.
[origo]/MTI