"Jelenleg talán nincs elegendő visszatartó ereje a bírságnak, ezért egyértelműbb szankciók kellenek" - közölte a fogyasztóvédelem világnapja alkalmából rendezett konferencián Göncz Kinga szociális miniszter. "Gondolkodunk egy feketelistán. Nem biztos, hogy a kereskedő és a gyártó érdeke a fontos, inkább a fogyasztóé" - tette hozzá az állami fogyasztóvédelmet felügyelő tárcavezető.
Az eseményen felszólaló szakértők többsége amellett érvelt, hogy a veszélyes, emberi egészségre ártalmas termékeket gyártó vagy forgalmazó vállalatok és kereskedők adatai igenis kerüljenek nyilvánosságra. Ez egyrészt a fogyasztók, másrészt a tisztességes cégek érdeke - közölték többen.
Az egyik ellenvéleményt Dékány András, a földművelésügyi minisztérium szóvivője képviselte. Konkrét példán bemutatva érzékeltette: több más mellett azt is meg kell vizsgálni, hogy egy büntetésből nyilvánossá tett cégnév tönkre is teheti az adott vállalatot, ami munkahelyek elvesztésével is járhat. Dékány közölte, hogy előbbi okból, a karácsonyi "szaloncukorügyben" főszereplő cégnél, végig a név titkossága mellett volt a tárca, a vállalat mégis beperelte az FVM-et.
Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos ennek ellenére azt mondta: a cég nevét mind a magánszemélyeknek, mind a sajtónak joga volt megismerni. "Nem lehet az üzleti titok mögé bújni, nem illeti meg a védelem a jogsértőt. Az adatvédelem a természetes személyekre vonatkozik, az állampolgároknak információkra van szükségük. Én nyilvánosságpárti vagyok" - közölte az ombudsman, majd hozzátette, hogy hamarosan ajánlást ad ki a témában.
Baranovszky Görgy, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének elnöke közölte: honlapjukon ők már működtetnek egy feketelistát. Itt rendszeresen közzéteszik a fogyasztókkal szemben - elsősorban a minőségi kifogások intézése során - jogszabályt sértő cégek, kereskedők nevét, valamint a velük szemben felmerült panaszokat.
Lencsés Csaba