Tizenegyszer sértett alkotmányt a parlament

Tizenegy esetben nem teljesítette határidőre az Alkotmánybíróság (Ab) határozatait a parlament. A legrégebbi, Ab által megállapított alkotmánysértő mulasztás a kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos: az Országgyűlés erről annak ellenére nem alkotott törvényt, hogy az Ab erre 1992. decemberig adott határidőt.

Tizenegy esetben nem orvosolta határidőre alkotmánysértő mulasztását az Országgyűlés, többek között a parlamenti házszabállyal, a vizsgálóbizottságokkal és a kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatban - közölte az Alkotmánybíróság.

Összesen 15 olyan mulasztásban megnyilvánuló alkotmánybírósági határozat van, amelynek eddig nem tett eleget a jogalkotó. Ezek közül három esetben a kormány, tizenkét esetben pedig az Országgyűlés mulasztott. Három alkalommal az Ab által megállapított határidő még nem telt le, egy esetben pedig a mulasztást csak részben pótolták.

Tizenegy esetben pedig a jogalkotó az Ab által előírt határidőig még csak részben sem teljesítette feladatát. Ezek között van több a második világháborús, illetve azt követő eseményekkel kapcsolatos kárpótlási, kártalanítási rendelkezés. Ugyancsak ide tartoznak a parlament házszabályával kapcsolatos mulasztások, például a frakcióalakítás és az ülésezés rendjével kapcsolatban.

Továbbá az országgyűlési vizsgálóbizottságok státusának és a kisebbségek parlamenti képviseletének kérdése, illetve az érettségi és felsőoktatási felvételik új rendszere, mely utóbbinál a kormány nem orvosolta időben a mulasztást.

A legrégebbi, Ab által megállapított alkotmánysértő mulasztás a kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos, ez esetben a jogalkotói feladatokra szabott határidő 1992. december 1-jén járt le.