A három együléses és a két kétüléses Gripent négy magyar és három svéd pilóta hozta Magyarországra. Az út a kecskeméti légi bázisig másfél óráig tartott. A svéd légierő satenasi telepén, 2005 januárjától öt magyar pilóta, áprilistól 16 technikus vett részt képzésen.
A kecskeméti légi bázisra érkező Gripenek leszállása után Tóth Gábor alezredes, a Puma repülőszázad parancsnoka jelentette Juhász Ferenc honvédelmi miniszternek, hogy a svédországi kiképzési feladatokat teljesítették. Pető István dandártábornok, a Magyar Honvédség 59. Szent-Györgyi Dezső Repülőbázis parancsnoka elmondta: a gépeket március 30-án veszik át a svéd kormány képviselőjétől.
A tervek szerint 2008 elején érkezik meg a tizennegyedik vadászgép, és 2009-től a Gripen repülőszázad teljesen hadra fogható lesz, a tervek szerint akkortól kezdik átvenni a készültségi szolgálatot a MiG-29-esektől.
A MiG-29-es és a Gripen összehasonlítására vonatkozó kérdésre válaszolva Tóth Gábor alezredes arról beszélt, hogy a Gripennek a manőverező-képessége és a kezelhetősége a jobb, a tolóerő tekintetében pedig a MiG-29-es a győztes, mert dupla hajtóművel gyártották.
Még az Orbán-kormány rendelte a Gripeneket
Az Orbán-kormány idején, 2001 novemberében, Stockholmban írta alá a magyar és a svéd védelmi miniszter azt a szerződést, amelynek értelmében Magyarország 14 Gripen vadászrepülőt bérel. Két kétüléses és tizenkét együléses Gripen vadászrepülőgépet rendelt a magyar légierő. A 210 milliárd forint összértékű szerződés magában foglalja a Gripenekhez tartozó földi berendezéseket, többek között egy szimulátort, és a pilóták és a műszaki személyzet kiképzését is.
A bérleti szerződéshez kapcsolódóan egy Ellentételezési Megállapodást is aláírtak, amelyben a Gripen International kötelezettséget vállat a lízingdíj bizonyos ellentételezésére.