A pártok már nem akarnak rendkívüli ülést

Nem lesz rendkívüli parlamenti ülés a jövő héten, miután az MSZP, az SZDSZ és az MDF hivatalosan is elutasítja a kezdeményezést, s várhatóan a Fidesz is eláll ettől az elképzeléstől. Az [origo] információi szerint Sólyom László államfő is jelezte egy esetleges rendkívüli üléssel kapcsolatos aggályait a miniszterelnöknek.

A Fidesz felvetésére a négy párt szerdán még egyetértett abban, hogy a láncszavazás megakadályozása érdekében törvénymódosítás szükséges, ehhez pedig az Országgyűlésnek rendkívüli ülést kellene tartania. Másnap az SZDSZ ügyvivői testülete már úgy foglalt állást, hogy több zavart kelt, mint amennyi hasznot hoz, ha menet közben "barkácsolnak" a választási törvényen. Az MSZP pedig azt jelezte, hogy az Országos Választási Bizottság (OVB) állásfoglalásától teszi függővé, hogy támogatják-e a rendkívüli ülés összehívását.

Csütörtökön este az OVB megállapította, hogy a pártok által javasolt eszközök csak törvény módosításával oldhatók meg. A testület több tagja, köztük Halmai Gábor, a testület alelnöke, valamint a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ pártdelegáltja is annak a véleményének adott hangot, hogy miután a hétvégén már megkezdődnek külföldön a szavazások, jogbizonytalanságot eredményezne a törvény menet közbeni módosítása. Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője pedig arra figyelmeztetett, hogy a választásokat érintő bármilyen változás már a szavazás lebonyolítását veszélyezteti, mert az idő rövidsége miatt nincs idő a szavazóköri munkatársak tájékoztatására, s ez a szavazatszámlálásnál zavart okozhat.

Információink szerint Sólyom László köztársasági elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pénteki, a robbantásos fenyegetések miatt tartott találkozóján is szóba került a parlament rendkívüli ülése. Úgy tudjuk, az államfő - az Alkotmánybíróság korábbi elnöke - szintén alkotmányossági aggályokat hangoztatott. A köztársasági elnök környezetéből származó információink szerint ha lenne rendkívüli ülés és azon el is fogadnák a törvény módosítását, akkor az államfő azt azonnal az Alkotmánybíróságra küldené normakontrollra. Miután egy-két nap alatt képtelenség erről dönteni, felmerülhet annak a veszélye, hogy utólag semmisítenék meg a választások végeredményét. A Köztársasági Elnöki Hivatal részéről nem kívánták kommentálni értesülésünket.

Jogbizonytalanságot szülne, ha módosítanák a törvényt, hiszen a hétvégén már megkezdődnek a külképviseleteken a szavazások, s nem lehetséges, hogy egy választást kétféleképpen bonyolítsanak le - mondta az [origo]-nak Nyakó István, az MSZP szóvivője. Hasonlóan nyilatkozott az MDF elnöke is. Dávid Ibolya szerint nincs idő a választási törvény módosítására, mert egyforma szabályokat kell alkalmazni itthon és külföldön a szavazás során, s mivel a választási eljárás szombaton megindul, nem lesz mód az Országgyűlés összehívására és a törvény módosítására. A Fidesz délutánra ígért közleményt az ügyben, de úgy tudjuk, a törvényességi aggályok miatt elállnak a kezdeményezéstől.

Nagy Szilvia