Gyurcsány Ferenc meglepetést okozott azzal, hogy igen vehemensen kezdte a vitát. Nem volt ismerkedés, nem volt kóstolgatás, már az első támadásból gólt akart lőni. Az első percekben rendkívül feszültnek tűnő miniszterelnök már az elején és aztán majd' minden hozzászólásában Orbán 1998 és 2002 közötti kormányzására utalt vissza, egyre-másra sorolva a '98-as választási ígéreteket, azok közül is elsősorban azokat, amelyek szerinte nem valósultak meg. Mondanivalójának lényegi eleme volt, hogy Orbán számos olyan dolgot nem tett meg miniszterelnökként, amelyet 1998-ban megígért, illetve amelyeket most ígér.
Vitapartnerénél jóval több számmal operált, a lakásépítések, a tb-járulékcsökkentés, a munkahelyteremtés, az adócsökkentések, az autópályaépítések, az iskolabezárások esetében bizonyítandó, hogy az ő kormányzása eredményesebb volt ezeken a területeken, mint Orbáné, illetve - mint ahogy többször megemlítette -, hogy Orbán "hadilábon áll a számokkal". Gyurcsány hozzászólásainak ezen kívül visszatérő eleme volt a "húzzunk bele!"-lezárás, az egyes blokkok valamilyen pozitív mozgosító hangulatú képpel történő lekerekítése.
Míg Gyurcsány több számot, Orbán több érzelmet igyekezett vinni mondanivalójába. Orbán elsősorban a nézőkhöz próbált szólni és többnyire a kamerába nézett, míg Gyurcsány tekintete inkább Orbánt kereste és csak a bevezetőben és a záró blokkban fordult tartósan a kamera felé. Nem egyértelműen eldönthető, hogy Gyurcsány vehemenciája meglepte Orbánt vagy a Fidesz miniszterelnök-jelöltje tudatosan döntött úgy, hogy ellenfele ütései elől elugorva inkább a kampány fő üzeneteit próbálja sulykolni a tévé előtt ülőkhöz intézve szavait.
A Széchenyi-terv, a kórházak privatizációjának ügye, a családközpontú adórendszer, a tb-járulék-csökkentés, a 14. havi nyugdíj, a nemzeti konzultáció során meghallgatott 3,2 millió ember (Gyurcsány szerint ennyi emberrel fejenként öt percig beszélni 90 évig tartana) voltak ezek a főbb pontok, míg - szemben Gyurcsánnyal - két eddig nem hallott új ígérettel is előhozakodott. E szerint 100 ezer forint fölé emelnék a minimálbért, "mert ennyi kell ahhoz, hogy valaki a munkájából tisztességesen megéljen", illetve külön minisztériumot hoznának létre Budapest fejlesztésére.
Orbán a számok helyett inkább azt ismételgette: arra kéri a választókat, a maguk bőrén érzett tapasztalatok alapján döntsék el, elégedettek-e az elmúlt négy évben történtekkel és aszerint szavazzanak. Orbán a bevezetőben és a záróblokkban is megemlékezett a rendszerváltoztatásról (mindig többes szám első személyben), éreztetve, hogy abban ő részt vett, Gyurcsány viszont nem.
Panelprolik és autók
A levegő két ponton izzott fel kiugróan. Az egyik esetben Gyurcsány a panellakások felújításáról beszélve megemlítette, hogy "az MSZP nem panelproliknak tekinti ezeket az embereket", egyértelműen arra utalva, hogy a Fidesz viszont ezt tette. Orbán viszontválaszában a nézők nevében is kikérte magának, hogy a miniszterelnök panelproliknak nevezte a panellakásban lakókat, mire Gyurcsány lényegében azzal válaszolt, hogy bár sok mindent hallott már Orbántól, de ezzel még őt is meglepte.
A másik esetben Gyurcsány Orbán szemére hányta, hogy Orbánnak hivatali ideje alatt tíz autója volt, neki pedig csak egy, mire Orbán azzal válaszolt, hogy neki is csak egy autója volt, hiszen az ember egyszerre csak egy autóval tud járni.
A formai érdekességek közé tartozott, hogy a magasabb miniszterelnök pulpitusa előtti dobogó alacsonyabb volt, mint Orbán Viktoré, így a közös képeken egyforma magasnak látszottak. Igaz, csak elvétve jelentek meg egyszerre a képernyőn, amikor az egyik beszélt, soha nem mutatták a másikat, így nem lehetett látni, hogyan fogadják egymás kijelentéseit. Gyurcsány egyébkként sötétkék öltönyben, kék pöttyös nyakkendőben állt a kamerák elé, míg kihívója apró kockás, világos tónusú öltönyt és bordó nyakkendőt viselt. A vitát mindketten az árvízi mentésben résztvevőkről, a "gátakon dolgozókról" szólva kezdték.