A tanárok csaknem fele kötelezővé tenné az emelt szintű érettségit a felsőoktatási felvételihez a Felvételi Információs Szolgálat legfrissebb felmérése alapján. Több mint kétezer tanárt kérdeztek meg a tavaly debütáló, új vizsgarendszerről, amely nagy felháborodást váltott ki, mivel bár a felvételihez nem muszáj az emelt szintű érettségit teljesíteni, a gyakorlatban csak azokat vették fel a legnépszerűbb egyetemi szakokra, akik rendelkeztek a nehezebb vizsga pluszpontjaival.
Egyes idegen nyelvi szakokat kivéve idén sem lesz kötelező letenni az emelt szintű érettségit, azonban ezzel a tanárok alig harmada ért egyet, a többiek csak részben, vagy egyáltalán nem tartja ezt jónak. A megkérdezett középiskolai tanárok túlnyomó többsége például a jogi egyetemekre, valamint a bölcsész és gazdasági szakokra való bejutáshoz feltétlenül tartja a nehezebb vizsga teljesítését.
A felmérésből szerint csak a tanárok 23 százaléka mondta azt, hogy jól ismeri a kétszintű érettségi rendszerét, miközben 64 százalékuknak saját bevallásuk szerint vannak hiányosságai a vizsgarend ismeretében. Például azzal, hogy csak azért az emelt szintű érettségiért jár pluszpont, amely tárgyból a felvételi eredményt számítják, csak a 65 százalékuk van tisztában, míg csak 34 százalékuk tudott arról, hogy amennyiben egy vizsgatárgy alapján számítják a szerzett pontokat, az abból a tárgyból tett emelt szintű érettségiért nem hét, hanem 14 többletpont jár.
A bolognai folyamat lépcsőivel, a magyar felsőoktatási rendszer változásaival leginkább az igazgatók és a továbbtanulásért felelős tanárok vannak tisztában a felmérés alapján, míg a gimnáziumi osztályfőnökök és szaktanárok mintegy harmada alig vagy egyáltalán nem ismeri az oktatási rend tervezett változtatásait.