A magyar törvényekben egy mindössze egy bekezdésből álló paragrafus foglalja össze, hogy mi számít a kampánycsend megsértésének. A választási eljárásról szóló 1997-es törvény ezen meghatározása is csak "példálózó jellegű" - áll a Belügyminisztérium által kiadott választási tájékoztatóban. Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke ugyanakkor az [origo]-nak azt mondta, hogy a választási bizottságok ennek a törvénynek az alapján hoznak majd döntést kampánycsendsértés gyanúja esetén.
Kampánycsendsértésnek számít például a pártjelvények osztogatása, a plakátragasztás, a választó véleményét befolyásoló információ terjesztése, és persze helyzettől függően sok más, a törvényben nem nevesített dolog. Arról viszont, hogy ezek a jogsértő cselekedetek milyen következményekkel járnak, Szigeti Péter sem tudott konkrétumokat mondani. Az OVB elnöke szerint előfordulhat ugyan, hogy a kampánycsend nagyarányú, szervezett megsértése esetén a jogi következmények utólag befolyásolják, esetleg érvénytelenítik a választás végeredményét, de hozzátette: ez helyzettől függ, és szerinte nincs értelme konkrét esetekkel kapcsolatos feltételezésekbe bonyolódni.
"A jog nem ilyen dolog, nem egyedi esetekben határozza meg a tennivalót, hanem fogalmi általánosításokban" - mondta Szigeti, jelezve, hogy a kampánycsendsértés elbírálásának tág törvényi keretei vannak, a konkrét esetek feletti döntés és a büntetés kiszabása pedig a választási bizottságok mérlegelésére van bízva.
A Political Capital Institution pénteki sajtótájékoztatóján ugyanakkor rávilágítottak, hogy a választásról szóló törvényben szankciókról nem esik komolyabban szó. Somogyi Zoltán, a Political Capital igazgatója szerint volt már olyan, hogy kampánycsendsértés miatt megismételtek egy önkormányzati választást, mégis sokkal jellemzőbb, hogy a választási bizottságok beérik a jogsértés megállapításával. "Ahhoz képest, hogy mekkora a tét, nagyon kicsik a szankciók" - mondta, hangsúlyozva, hogy a modern távközlési technológiákat, az internetet és a mobiltelefonokat a törvény nem is képes kezelni.
A Political Capital szerint a kampánycsend csak a törvény betűje szerint létezik, a valóságban senki nem tartja be, az e-mail, az sms és a péntek éjfél előtt kiragasztott plakátok a szavazás napján is elérik a választókat. Épp ezért a politikai elemzők a kampánycsend intézményének eltörlését javasolták pénteki sajtótájékoztatójukon. Somogyi Zoltán ugyanis elképzelhetetlennek tartja, hogy ha például egy esetleges katasztrófahelyzetben az aktuális miniszterelnöknek meg kell szólalnia, azt a média kampánycsend miatt nem közvetítheti.
Tóth Zoltán választási szakértő pénteken az MTI-nek nyilatkozva egyértelművé tette, hogy a kampánycsend végéig még a kampánycsendet megsértő párt vagy jelölt neve sem tehető közzé. Somogyi Zoltán szerint azonban abszurd, hogy így más fontos események szereplőiként sem jelenhetnek meg politikusok a médiában. Képzeletbeli példaként hozta, hogy ha elhárul egy vészhelyzet, amit bejelent az iletékes vezető, erre a média csak úgy hivatkozhat, "mondta nem-mondhatjuk-meg-ki".
A Political Capital szerint a kampánycsend a rendszerváltás kori félelmeken alapul, és jellegzetesen kelet-európai intézmény, hiszen a nyugati demokráciában alig találni rá példát. Az általuk elavultnak és életszerűtlennek nevezett szabályozás megszüntetéséről szóló javaslatukban többek között azzal indokolják a jogi intézmény feleslegességét, hogy a személyközi kommunikációban amúgy is terjednek a politikai információk. Azt Szigeti Péter OVB-elnök is megerősítette, hogy a "befolyásolásra alkalmas információ szolgáltatása" kifejezés nem vonatkozik a magánszemélyek közötti beszélgetésre.
Visnovitz Péter