Csernobili statisztikákat akar Péterfalvi

Az adatvédelmi biztos szerint nyilvánosságra kell hozni, hogy Magyarországon hány olyan személyt vizsgáltak meg, akik a csernobili szerencsétlenség idején a volt Szovjetunió területén tartózkodtak, és az átlagosnál nagyobb sugárterhelést kaptak. Az érintett egészségügyi intézetek adatvédelmi okokra hivatkozva nem adták ki eddig az erre vonatkozó adatokat.

Ki kell adni azokat az adatokat, amelyek akkor keletkeztek, amikor a csernobili katasztrófa után emberek százait vizsgálták itthon, hogy milyen mértékű sugárzást kaptak - mondta kedden Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos egy televíziós műsorban.

1986. április 26-a után a Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI ) és a Sugárbiológiai Intézetben többek között azokat vizsgálták, akik a csernobili szerencsétlenség idején a volt Szovjetunió terültén tartózkodtak, és az átlagosnál nagyobb sugárterhelést kaptak. Az intézetek adatvédelmi okokra hivatkozva eddig nem adták ki az erre vonatkozó adatokat.

A Sugárbiológiai Intézetben vizsgálták azt a magyar kamionsofőrt is, aki három nappal a robbanás után járt Csernobil közelében. A férfi 2000 áprilisában rákban halt meg. Lánya, Szabó Zsuzsanna pert indított a szállítmányozási cég ellen. Az elsőfokú bíróság tavalyi ítéletében kimondta, hogy a férfi halála összefüggésben lehetett ukrajnai útjaival, ezért a céget kártérítésre kötelezték. A vállalat fellebbezett, a másodfokú eljárás szeptemberben folyatódik.

Péterfalvi Attila az [origo]-nak elmondta: az adatokat statisztikai jelleggel kellene nyilvánosságra hozni, többek között azt, hogy hány embert vizsgáltak, illetve milyen eredmények születtek. Azt az adatvédelmi biztos sem tartaná szerencsésnek, ha ezek alapján személyeket is azonosítani lehetne. Péterfalvi hozzátette: beadvány ezzel kapcsolatban egyelőre nem érkezett hozzá, így hivatalosan nem léphet az ügyben.

Az [origo] szerette volna megkérdezni a KFKI-t és a Sugárbiológiai Intézetet, az intézetek vezetői szerdán nem voltak elérhetők.