A térfigyelő kamerák alkalmazásának főbb tapasztalatairól mesélt kedden a Budapesti Rendőr-főkapitányság szabadegyetemi előadássorozatának második előadásán Németh Zoltán alezredes, a nyolcadik kerületi rendőrkapitányság hivatalvezetője. A józsefvárosi kamerás rendszer amiatt különleges, hogy használata összekapcsolódik egy gyors reagálású egységgel. A képernyőt rendőrök figyelik, akik bűncselekmény esetén néhány perc leforgása alatt megjelenhetnek a helyszínen.
Németh elmondta: kerületében a '90-es évek végén kezdték kiépíteni a térfigyelő rendszert, melyhez ma már több mint száz kamera tartozik. Az alezredes szerint a statisztikák azt mutatják, hogy a kameráknak köszönhetően, 1996 óta 15 415-ről 11 085-re csökkent a köztéren évente elkövetett bűncselekmények száma Józsefvárosban. Németh szerint az a jelenség sem következett be, hogy a bűnelkövetők más kerületbe tették volna át székhelyüket, Budapest egészét tekintve is csökkent a köztéri bűnözés.
Az alezredes a számok illusztrálására bemutatott több videófelvételt is tipikus és szokatlanabb esetekről. A kamerák számos autófeltörést, garázdaságot, lopást, rablást és betörési kísérletet rögzítettek, a felvételeket pedig bizonyítékként használhatták a rendőrségi eljárás során. A térfigyelő kameráknak köszönhetően menekült meg például szorult helyzetéből az a fiatalember, aki a nyolcadik kerületben tévedésből prostituáltnak vélt egy nőt, annak dühös barátja pedig harci kutyáját ráuszítva felkergette egy autó tetejére.
Mivel a rendőrök gyorsan odaérnek a helyszínre, a Józsefvárosban nem merül fel az a térfigyeléssel kapcsolatban gyakran felvetett probléma, hogy az elkövetők csuklyát húznak a fejükre, s így felismerhetetlenné teszik magukat.
Az előadás másik meghívottja, Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos volt, aki kijelentette: "nem lehet arról vitatkozni, hogy az adatvédelem vagy a térfigyelő rendszer a fontosabb". Az ombudsman elmondta: mivel az állampolgárok megfigyeléséhez korlátozni kell az alkotmányos jogokat, nagyon kell ügyelni az arányosságra. Péterfalvi szerint az adatvédelem érdekében meg kell próbálni elérni, hogy a felvételek tárolásának ideje - a jelenlegi hat hónapról - jelentősen lerövidüljön. A rendőröknél egyébként már most is belső szabály rendelkezik arról, hogy a jelentőséggel nem bíró felvételeket haladéktalanul meg kell semmisíteni.
"Az a fajta belső rendőrségi utasítás, amely a kamerák képének folyamatos rögzítését teszi lehetővé, jogellenes. De a rögzítésnek akkor van értelme, ha a bűncselekmény előkészülete is szerepel a felvételen" - mondta Péterfalvi. Nem kifogásolta tehát azt a gyakorlatot, hogy a rendszer rögzíti a bűncselekményt megelőző pillanatokat is, mert utána automatikusan törli is azokat, és csak az a felvétel marad meg, aminél megnyomták a felvétel-gombot. Azt azonban hozzátette, hogy mindezt törvénnyel is alá kellene támasztani. Az ombudsman arra is felhívta a figyelmet, hogy a kameravásárlás a készülékek gyártóinak hatalmas üzlet, vigyázni kell arra, hogy a térfigyelés elterjedése ne a cégek részvényeseinek érdekét szolgálja, hanem az állampolgárokét.
Az előadás végén felszólalt Nagy Béla nyugállományú ezredes szerint az emberek örülnek a kameráknak, és nem aggasztja őket adataik védelme. "Mi nem értjük: miért is aggályos ez a dolog? - tette fel a kérdést Nagy, majd hozzátette: szerinte a törvény a bűnözőket védi. Péterfalvi visszautasította ezt az érvelést, mint mondta: nem tartja erkölcsösnek. "Egy jogállamban a rendőrök is csak azt tehetik meg, amire a törvény felhatalmazza őket" - fogalmazott az ombudsman.
Janecskó Kata