Viccesnek és alaposnak tartják Navracsicsot

Diákja szerint jó humorú, kollégája felkészültnek tartja, egy kormányhoz közel álló forrásunk szerint pedig a balliberális értelmiség körében is elfogadható Navracsics Tibor, a Fidesz új frakcióvezetője. A parlamenti képviselőként is csak most debütáló politikusról őt ismerő forrásaink azt mondták, nem Orbán bábja, de nyilatkozatai és pályája alapján lojális hozzá.

A veszprémi születésű, 39 éves jogász-politológus kutatói-tanári pályáról került a politika másodvonalába, és lett egyre nélkülözhetetlenebb háttérember. Noha idejének nagy részét már nyolc éve az Orbán-kormány, a Fidesz-frakció, illetve a párt melletti munka foglalja le, nem hagyott fel a tanítással és a kutatással, tudományos publikációk írásával sem.

Az ELTE politológia tanszékén, egyetemi docensként oktató Navracsics szakterülete az összehasonlító politika és az uniós belpolitika, de mivel szerbül és horvátul is beszél, több, a volt Jugoszláviával foglalkozó elemzést is írt. Egyik doktori hallgatója szerint - aki név nélkül kívánt csak beszélni tanáráról - Navracsics remek, jó humorú előadó, aki kényesen ügyel arra, hogy pártkötődését ne érezzék a diákjai. Belpolitikai elemző szemináriumára is rendszeresen hív meg vendégeket a koalíciós oldalról. Legutóbb például Veres János pénzügyminisztert.

Az óraadó tanárként Budapesten és Szombathelyen is oktató Navracsicsot 1998-ban hívták a politológus kollégája, Stumpf István vezette Miniszterelnöki Hivatalba, hogy szervezze meg a Borókai Gábor kormányszóvivő mögötti kommunikációs háttércsapatot, amelyet aztán négy éven át mozgatott. A 2002-es választási vereség után a frakció mellett dolgozott a politikai elemző osztály vezetőjeként, majd 2003-ban a párt élére visszatérő, a szövetségi politikát meghirdető Orbán Viktornak lett a kabinetfőnöke.

Az elnök embereként 2004 őszén került a kormányzásra való felkészülés megszervezésével megbízott, Polgári Kormányzás 2006 nevű testület élére. Mivel a Fidesz a 2006-os választásokat is elbukta, nem derült ki, hogy min dolgozott Navracsics közel másfél éven át. Egyedül a kormányzati struktúra átalakításának tervéről beszélt a nyilvánosság előtt: a testület hat-nyolc minisztérium létrehozását javasolta volna, melyek szakpolitikai területenként ölelik fel a kormányzás egészét. Ahogy az [origo] is beszámolt róla, egy lehetséges forgatókönyv szerint Navracsics irányíthatta volna az új Orbán-kormányban az önkormányzatokat is felügyelő kancelláriát.

A Fidesz új frakcióvezetője a Veszprém megyei lista második helyéről - az első helyen az ősfideszes Kövér László szerepelt - jutott be a parlamentbe. Országgyűlési választásokon most mérettette meg magát először: veszprémi Fidesz-elnökként egyéniben vesztett Pál Béla (MSZP) ellen. Indulását úgy kommentálta, hogy később ezt is hasznosítja majd tudományos munkájában. A gyakorlati politikai tapasztalatok átültetése az elméleti munkába nem új keletű: szakfolyóiratokban több cikke jelent meg a kormányzati kommunikáció mikéntjéről, melynek az Orbán-kormány alatt épp ő volt az egyik fő felelőse.

"Nagyon felkészült, alapos háttértudással és kiváló szintetizáló képességgel rendelkező szakember, aki frakcióvezetőként, a kulisszák mögül előlépve az érdemi politizálás területére érkezett" - mondta Navracsicsról az [origo]-nak Giró-Szász András, a Századvég Alapítvány igazgatója. Giró-Szász vezette a Polgári Kormányzás 2006 egyik munkacsoportját, az általa igazgatott politikai iskolában pedig Navracsics az egyik oktató.

Az új frakcióvezető elfogadottsága a szociálliberális értelmiség körében se rossz, legalábbis ezt mondta egy Navracsicsot jól ismerő, egyébként a kormányhoz közeli, név nélkül nyilatkozó forrás. Igaz, hozzátette, hogy a közvélemény széles rétegei egyáltalán nem ismerik őt, azzal viszont , hogy alkotó ellenzékiséget, alapos szakmai munkát és kétharmados ügyekben tárgyalási hajlandóságot ígért, a róla élő képet erősítette.

Noha a parlament második legnagyobb, hat-nyolcszáz millió forintos, éves kerettel gazdálkodó képviselőcsoportjának lesz a vezetője, kérdés, hogy a frakcióelnök, Orbán Viktor mellett a tisztség milyen presztízsű és tartalmú munkát jelent. Mint ahogy korábban megírtuk, Áder János korábbi frakcióvezető azért nem vállalta a folytatást, mert a frakcióban sok olyan képviselő van - például Wittner Mária, Kubatov Gábor, Pesti Imre -, akik kifejezetten Orbán akaratából lettek képviselők, de nincs parlamenti gyakorlatuk, nem profi politikusok.

Áder mellett Varga Mihály és Pokorni Zoltán is visszautasította a felkérést, és Navracsics is csak egy évre vállalta a pozíciót. Frakcióvezetőként a KDNP-vel kötött frakciószövetség elnökségi tagja lett, és a Fidesz első számú parlamenti szónokaként, rövid időn belül széles körben is ismertté válhat.

Bár Navracsicsot ismerő forrásaink szerint az új frakcióvezető nem tekinthető Orbán bábjának, nyilatkozatai lojalitásról tanúskodnak. A kampányidőszakban kényesen ügyelt arra, hogy a nyilvánosság számára világos legyen: ő nem a kampánnyal, hanem a kormányzati felkészüléssel foglalkozik. Érdemi, nyilvános kritikát utólag sem fogalmazott meg, pedig politológusként nyilván vannak gondolatai. Egyedül a Mikola-beszédről mondta a Klubrádióban, hogy árthatott a Fidesz népszerűségének.

Bogár Zsolt