Napi kétezerből élnek a gazdag hajléktalanok

A hajléktalanok sokkal jobban különböznek egymástól, mint korábban gondolták - vonták le a tanulságot egy friss felmérésből a készítők, akik tíz város hajléktalanjait kérdezgették életkörülményeikről. Az eredményekből kiderül az is: Székesfehérváron élnek a legszegényebb és a leggazdagabb hajléktalanok is. Budapesten sokuknak van munkája, de rengeteg munkaképtelen is akad. Kecskeméten élnek a legidősebb hajléktalanok, és Zalaegerszegen a legfiatalabbak.

A hajléktalanok nem alkotnak egységes csoportot, koruk, munkaképességük, végzettségük, iskolázottságuk és a pénz, amelyből naponta élnek, városról városra változik - állapították meg a felmérés készítői, akik szerint az eltérések "nem következetesek".

Mind a tíz városra igaz, hogy a hajléktalanoknak nagyon alacsony a jövedelmük, sokan gyakorlatilag a semmiből tengődnek. Székesfehérváron a legszegényebbek a hajléktalanok, csaknem 60 százalékuk naponta kevesebb mint száz forintból él. Ugyanakkor ebben a városban élnek a "leggazdagabb" hajléktalanok is, körülbelül 15 százalékuk naponta több mint kétezer forintot oszthat be.

Győrben, Kecskeméten, Pécsen és Zalaegerszegen a hajléktalanok majdnem felének kell eltartania magát száz forintnál kevesebből. A fővárosi hajléktalanok csaknem 30 százaléka él ugyanennyi pénzből napról napra - legalábbis ezt vallották a megkérdezettek.

Ugyanakkor a megkérdezett budapesti hajléktalanok 56 százaléka vallotta azt, hogy munkajövedelme van. Több városban hasonló eredmények születtek: a hajléktalanok több mint egyharmada, néhol fele munkájából él, míg átlagosan 10-15 százalék vallotta azt, hogy nincs semmilyen jövedelme. Egy másik kérdésre adott válaszokból ugyanakkor kiderül az is: a hajléktalanok nagyjából negyven százaléka munkaképtelen.

A legtöbb idős hajléktalan Kecskeméten él: csaknem 20 százalékuk hatvan év feletti. Zalaegerszegen ezzel szemben kiugróan magas a fiatalok aránya, itt csaknem húsz százalékuk fiatalabb harmincévesnél. A többi város a közelébe sem ér ezeknek az értékeknek, ott valószínűleg nagy többségben vannak a középkorúak a hajléktalanok között.

Kecskemét és Zalaegerszeg másban is vezeti a listát: ebben a két városban 28-30 százalék körüli azok aránya, akik kevesebb, mint egy éve élnek az utcán. Másutt nagyon sokan vannak olyanok a megkérdezettek között, akik több mint tíz éve hajléktalanok. Budapesten több mint egynegyedük, Szegeden még ennél is magasabb arányuk él tíz évnél régebben az utcán. Szegeden egyébként különösen sokan vannak azok, akik nem végezték el a nyolc általánost - a megkérdezettek majdnem harminc százaléka -, míg másutt ugyanez 5-15 százalék között mozog. Budapesten - ahol az országban élő összes hajléktalan körülbelül fele él - elég sokan vannak felsőfokú végzettségűek: az arányuk nagyjából 3-4 százalék.

A hajléktalanok egyébként mindenütt többnyire férfiak. A legtöbb nő Debrecenben van közöttük, körülbelül 25 százalék. Körülbelül kétharmaduk magányosan él.

Wirth Zsuzsanna