A bulvár miatt féltik a fiatalokat sterilizációtól

A bulvár média romboló hatása és a neveltetési hiányosságok miatt a fiatal, 18 éves korosztály az orvosi kamara szerint nem képes felelősen dönteni olyan súlyos kérdésekben, mint hogy vállalja-e a mesterséges meddővé tételt vagy sem. A kamara elfogadhatatlannak tartja, hogy egy alkotmánybírósági döntés eredményeként júliustól minden nagykorú szabadon dönthet saját sterilizációjáról. Korábban 35 év volt a korhatár.

Elfogadhatatlannak tartja a Magyar Orvosi Kamara, hogy "a jogalkotás hiányosságai" miatt idén júliustól a 18 éven felüli nők saját kérésükre műtéti úton meddővé tehetők - derül ki a szakmai kamara képviselő-testületének szerdán meghozott határozatából. Az Alkotmánybíróság ugyanis egy tavaly novemberi határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította az egészségügyi törvény rendelkezését, amely különböző feltételekhez kötötte a művi meddővé tételt: például ezt csak a 35 évnél idősebb vagy már három saját gyermekkel rendelkező nők kezdeményezhették.

Az alkotmánybírák szerint ugyanis az alkotmányban lefektetett alapjogokba - így az önrendelkezési jogba - ütköznek a törvényben támasztott feltételek. A bírói testület hét hónapos határidőt szabott az újraszabályozásra, de úgy tűnik, a kifogásolt törvényrész június végén anélkül semmisül meg, hogy a parlament, illetve az egészségügyi tárca bármilyen más feltételrendszert felállított volna. Így új jogi szabályozás hiányában idén júliustól elvileg bárki - ha nagykorú és cselekvőképes - szabadon úgy határozhat, hogy a hátralévő életét sterilen kívánja leélni.

"Ez a szabályozatlan, ex-lex helyzet veszélyes és egyáltalán nem szerencsés" - mondta az [origo]-nak Éger István, az orvosi kamara elnöke. Elmondása szerint a szervezet szülészet-nőgyógyászati és pszichiátriai szakmai kollégiumai, valamint az etikai kollégium együtt dolgozott ki egy szakértői anyagot a művi meddővé tételről, amelyet az új Országgyűlés minden tagjának eljuttatnak. A kamara sürgős indítvánnyal fordul a parlamenthez annak érdekében, hogy mielőbb szülessen meg a meddővé tételt szabályozó - az alkotmányosság próbáját is kiálló - törvény.

"Olyan tendenciákat tapasztalunk, amelyek alapján úgy gondoljuk: korlátozni kell a műtéti meddővé tétel lehetőségét" - mondta az elnök, aki hozzátette: "a nemzet érdeke is ez". A kamara közleménye úgy fogalmaz, hogy Magyarországon demográfiai válság van, évente 35-40 ezerrel többen halnak meg, mint ahányan születnek. Az, hogy bárki szabadon dönthet arról, a jövőben nem kíván gyermeket vállalni, a szervezet szerint "az egyén rosszul értelmezett szabadságjogainak" szembeállítása a "biológiai törvényekből eredő, generációkon átívelő közösségi kötelezettségekkel". "Ma Magyarországon minden születésszabályozási eszköz rendelkezésre áll" - tette hozzá Éger István, aki szerint a meddővé tétel egy olyan súlyos döntés, amely jelentős lelki teherrel is jár.

Az orvosi kar hivatalos álláspontja a kérdéssel kapcsolatban az, hogy a 18 éves korhatár túlságosan alacsony, mert többek között a "családi és iskolai nevelés hiányosságai, a bulvár média romboló hatásai" miatt a fiatal korosztály nem képes arra, hogy felelősségteljesen döntsön egy ilyen komoly, egész életre kiható kérdésben. Szerintük a júliustól megszűnő 35 éves korhatár biológiailag is indokolt volt, mert az orvosi tapasztalatok alapján ettől az életkortól kezdve kockázatosabb a gyermekvállalás, több szövődménnyel kell számolni, és emelkedik a magzati fejlődési rendellenességek száma is.

A minisztérium nem ért egyet az orvosokkal

Az egészségügyi tárca a Magyar Orvosi Kamara határozatára reagálva kedd délután közleményben tudatta, hogy az Alkotmánybíróság döntését és az önrendelkezési jogot tiszteletben tartva nem fogja kezdeményezni az alkotmánybírák döntésével ellenkező új jogszabály megalkotását. A szaktárca ugyanakkor a jövőben rendeletet fog hozni, amelyben garanciákkal biztosítja a nem cselekvőképes és a kiskorú személyek védelmét a kérdéssel kapcsolatban.

Amikor valakinél nem egészségügyi indok miatt kerül sor a sterilizációra, akkor a törvény szerint "a legkisebb mértékű beavatkozással járó" megoldáshoz kell folyamodni, ami a gyakorlatban a férfiak esetében a vasectomiát, az ondóvezeték átvágását és elkötését jelenti, míg nőknél a két petevezeték elzárásával történik. Az Alkotmánybíróság is hivatkozik viszont arra, hogy ezen eljárások esetén is - bár elviekben lehetséges - nagyban csökken a nemzőképesség, illetve a fogamzásképesség későbbi műtéti visszaállításának a lehetősége. Tehát ezzel a módszerrel a későbbi választási szabadság - ha az illető meggondolja magát, és mégis a gyermekvállalás mellett dönt - jelentősen leszűkül, vagy akár meg is szűnhet.

Gergely Zsófia