Felkutatnák a besúgó romákat

A kommunista rendszer állambiztonsági szervei ügynökök beszervezésével próbálták gátolni a roma szervezeteket - állítja a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke, Zsigó Jenő, aki ezért roma ügynöklista összeállítását kezdeményezi. Az [origo] által megkérdezett történészek szerint kisebbségek ügynöklistái helyett arra volna szükség, hogy hozzák nyilvánosságra az összes egykori ügynök nevét.

Egykori roma ügynökök és állambiztonságiak neveit tartalmazó lista összeállítását szorgalmazza a Fővárosi Cigány Önkormányzat (FCÖ). Zsigó Jenő, az FCÖ elnöke szerint a lista elkészítése hozzájárulna a cigány közélet megtisztásához, és érthetővé válna az is, hogy milyen folyamatok gátolták az elmúlt évtizedekben a cigányság önszerveződését.

Az FCÖ elnöke szerint az előző rendszer állambiztonsági kockázatot látott a romák önszerveződésében, így ezt mindenféle eszközökkel, többek között ügynökök beszervezésével próbálta meggátolni. Zsigó szerint később, amikor az államhatalom már nem tudta meggátolni az MSZMP-től független cigányszervezetek létrejöttét, akkor olyan besúgokat próbáltak beszervezni, akik páttagok voltak, illetve akiket zsarolni lehetett.

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke szerint a roma vezetők közé így olyan köztörvényes bűnözők is bekerültek, akik többek között szemérem elleni bűncselekményeket követtek el, és ezzel zsarolták őket. Horváth szerint mindez befolyásolta a romákról kialakult képet is, vagyis erősítette a cigánysággal kapcsolatos sztereotípiákat is.

Az alkalmazott módszereket az MSZMP Központi Bizottságának készült tanulmányokban írták le - mondta az FCÖ elnöke. Zsigó konkrét személyeket nem kívánt megnevezni, mindössze annyit közölt az [origo]-val, hogy több jelenleg is aktív közszereplő szerepelne a listán.

A tervek szerint az FCÖ felhívást tesz közzé, amelyben arra szólítja majd fel a roma közéleti szereplőket, hogy kérjék ki a magukra vonatkozó adatokat az Állambiztonsági és Történeti Levéltárból, majd pedig tegyék ezt közzé. Zsigó szerint a választók mondanak majd ítéletet azokról, akik nem tesznek eleget a felhívásnak. A politikus hozzátette: a tervezett akcióról nem egyeztettek más roma szervezetekkel.

A kezdeményezésről nem hallott Farkas Flórián, a Fidesszel választási szövetségben induló Lungo Drom elnöke, aki így azt nem is kívánta azt kommentálni az [origo]-nak. Horváth Aladár viszont támogatja a kezdeményezést.

Ungváry Krisztián történész szerint a legjobb megoldás az lenne, ha az összes egykori ügynök és állambiztonsági tiszt nevét nyilvánosságra hoznák, így a különböző kisebbségek esetén nem az egyes érdekvédelmi szerveződésektől függne, hogy nyilvánosságra kerülnek-e az ügynökök és besúgók nevei. Ungváry szerint felemás helyzetet teremtene, ha például roma ügynöklista készülne, a magyarországi német kisebbségek vagy a homoszexuálisok esetében viszont ez nem történne meg.

Jelenleg ugyanis nem nyilvánosak az egykori ügynökök adatai. Az Alkotmánybíróság (AB) tavaly októberben alkotmányellenesnek találta az előző ciklusban elfogadott ügynöktörvényt. Az AB azt kifogásolta, hogy a személyes adatok védelme nélkül bárki hozzáférhetett volna az elmúlt rendszer szolgálataival együttműködő ügynökök adataihoz. Az SZDSZ idén februárban benyújtott módosított javaslatát pedig leszavazta az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága.

Varga László történész szerint pedig azért lenne nehéz egy roma ügynöklista összeállítása, mivel a beszervezési kartonokon nem tartották nyilván, hogy valaki roma-e vagy sem. A történész szerint a beszervezést kizárólag a célszerűség határozta meg: ha romát akartak megfigyelni, akkor ismeretségi köréből romákat és nem romákat egyaránt megpróbáltak beszervezni. Varga hozzátette: ráadásul a cigányság a megfigyelés szempontjából nem volt olyan kiemelt célcsoport, mint például a katolikus egyház.

Szabó András