Nem kér elviselhetetlen áldozatot Gyurcsány

A következő két év nem lesz túl rózsás az emberek számára, de a ciklus második felében felvirágozhat az ország - tömören így foglalható össze a kormányprogram, amely azt az ambiciózus célt is megfogalmazza, hogy Magyarország minél rövidebb idő alatt élre törjön Európában a jólétet tekintve is. Sok konkrétum nem derül ki a hamarosan megalakuló kormány terveiről, de egyebek mellett hivatalossá vált a tandíj egy formájának bevezetése. A 2010-es euróról már nem esik szó. Olvassa el az [origo] összefoglalóját a kormányprogramról!

Magyarország az EU tagjaként történelme legnagyobb fejlesztési programját valósíthatja meg a következő években - áll a kormányprogramban, amely három, hazánk adottságait és lehetőségeit figyelembe vevő fejlesztési irányt jelöl meg. Ezek pedig "a magyar mérnöki tehetségre épülő" modern ipar (autóipar, gyógyszeripar, biotechnológia, bioenenergia, infokommunikáció), pénzügyi-logisztikai szolgáltatások és az idegenforgalom (gyógy- és egészség-, falusi és konferenciaturizmus).

Épített környezet, közlekedés, informatika

Ahhoz, hogy a fejlődés az egész országot utolérje, a kormányprogram szerint a közlekedési és környezeti infrastruktúra, valamint az infokommunikáció ütemes fejlesztésére van szükség. A koalíció törvénybe foglalná, hogy "az időszak végére" az autópálya eléri a határokat, öszekapcsolja a nagyvárosokat, és elkészül az M6, az M7, valamint a budapesti körgyűrű a Duna-híddal. Emellett törvény születne a közutak korszerűsítéséről és az átfogó vasútfejlesztési és járműcsereprogramról is.

A kormány a személyszállításban jelentős racionalizálásra készül: nem finanszíroz párhuzamos közlekedési módokat , elhatárolná, hogy az egyes közlekedési szolgáltatásokat melyik szint (országos, regionális, kistérségi) finanszírozza, a színvonalasabb működés érdekében pedig a privatizációtól sem riadna vissza. Emellett egységes tarifa- és kedvezményrendszert ígér.

A kormányprogram azzal számol, hogy a beruházások révén az építőipar fellendül. Ezen belül a hazai kis- és középvállalkozások megerősödését a kormány piacteremtéssel (pl. az energetikai célú felújítások támogatásával) segítené.

A környezetvédelmi fejlesztések is felgyorsulnak. Ivóvízminőségjavító-program, kilenc új szennyvízelvezetési nagyberuházás, 6 regionális hulladékgazdálkodási rendszer felállítása van a tervek között. A vízügy területén is forradalmi változások várhatók: folytatódik a Tisza mentén a Vásárhelyi-terv, és a nagy folyóink mellékvizein is fejlesztik a védműveket. Az árvízkárok enyhítésére előrejelző-rendszert, illetve tározókat építenek. A Balatont és a Velencei-tavat mentesítik a szenyvizektől.

A kormány 2010-ig minden településen elérhető áron hozzáférhető tenné a széles sávú internetet, és bővítené a jelenleg 7300 közintézményt ellátó Közháló programot. Emellett ösztönözné a digitális írástudás elterjedését, a tudástárak bővítését és a szélessávú tartalomszolgáltatók működését.

Vállalkozások

A kormányprogram olyan gazdaságpolitikát tűz ki célul, "ami nem a verseny szabadságának korlátozását, nem a hazai vállalkozások jogtalan előnyben részesítését jelenti, hanem a magyar kis- és közepes vállalkozások felkészítését a nemzetközi versenyben való helytállásra".
A kis- és közepes cégek érdekében megváltoztatnák a közbeszerzési szabályokat (pl. rövidebb fizetési határidők megállapításával az alvállalkozók is gyorsabban juthatnának a pénzükhöz), szakmai segítséget nyújtanának kis cégek közös indulásához a nagy közbeszerzési tendereken, valamint egyszerűsítenék és gyorsítanák a vállalkozók életét megkeserítő bürokráciát. A tervek szerint 2006-2010 között 100-150 ezer vállalkozás juthat majd fejlesztési és működési hitelhez, garanciához és tőkéhez.

A tőkebefektetések és hitelfinanszírozások megvalósítására regionális tőkealapokat kívánnak létrehozni, amelyek az uniós és költségvetési források mellett képesek a magántőke bevonására is. Emellett kiszélesítik a Magyar Fejlesztési Bank tevékenységét vállalkozásfejlesztési bankká, amely együttműködik majd a kereskedelmi bankokkal és a helyi vállalkozói központokkal. Az átalakuló MFB-vel létrejöhet az "egyablakos" finanszírozó-szolgáltató intézményi háttér, amit a vállalkozók már régóta hiányolnak.

Innováció és tudomány

A kormány azt szeretné, hogy a magyar vállalkozók közül mind többen vegyenek részt a kutató-fejlesztő munkahelyek létrehozásában, a tudás ne maradjon az egyetemek és a kutatóintézetek falai között. Ezért megerősítenék a versenyre képes kutatóhelyeket, a technológiai inkubátorok és a tudásközpontok létrehozását. Programokat indítanak a mérnöki és természettudományos képzés támogatására. A tudomány területén ugyankkor biztosítják az alapkutatások szabadságát.

Energiapolitika

A kormány 2007-re lehetővé teszi a villamosipar teljes piacnyitását, amely növeli a versenyt az ágazaton belül. A lakosságot és a vállalatokat ugyanakkor "pénzügyi eszközökkel is az energiatakarékos megoldások felé" akarják terelni. Az új energiapolitika ösztönzi a megújuló energiaforrások felhasználását, különös tekintettel a biomasszára (növényi tüzelőanyagok, bio-üzemanyagok).

Mezőgazdaság

Magyarország kiemelkedően jó adottságai a kormányprogram szerint predesztinálják az agráriumot arra, hogy helytálljon az egyre erősödő piaci versenyben. A kormány agrárpolitikájának célja, hogy a gazdálkodók versenyképességének javításával biztosítsa a hazai ellátást, növelje a mezőgazdasági termékek exportját, így biztonságos megélhetést teremtsen a mezőgazdaságból élők számára.

Éppen ezért a program ösztönzi a versenyképes birtokméretek kialakulást, uniós pénzen támogatják a fiatal gazdák gazdálkodási tevékenységének megindítását és folytatandónak ítéli a földet életjáradékért programot. A cél az, hogy a mezőgazdaságban is piacképes termelői szerkezet jöjjön létre. A piacra lépést a program a gazdák összefogásának támogatásával, közösségi agrármarketinggel és az agrárlogisztika fejlesztésével ösztönözné.

A régiók feladata lesz a területfejlesztés

A Gyurcsány-kormány területfejlesztési programjának lényege a decentralizáció, mégpedig - az önkormányzati reformmal párhuzamosan - a létrejövő régiókra építve. Az eddigi megyei területfejlesztési tanácsok ezzel megszűnnek, a "fejlesztés a régióké", amelyek társulásokat is létrehozhatnak egy-egy térség, például a Balaton fejlesztésére. A cél az, hogy 2007-től az uniós fejlesztési forrásokból minél többet és minél hatékonyabban lehessen felhasználni, főként az eddig leszakadó térségek, a "vidék Magyarországának" felzárkóztatására.

Budapest

A kormány és a főváros közt létrejött Budapest-megállapodás része a kormányprogramnak. Budapest központi szerepét hangsúlyozva a célkitűzések sorában megtalálható az összes infrastrukturális nagyberuházás megvalósítása: az M0 körgyűrű, az Aquincumi Duna-híd megépítése, az elővárosi vasutak fejlesztése, a Moszkva tér rehabilitációja. Természetesen része a terveknek a már megkezdődött 4-es metróvonal megépítése - mellette már az 5-ös metró munkálatainak előkészítése -, valamint a csepeli szennyvíztisztító, a teljes körű csatornázás megvalósítása.

A kormány továbbra is fenntartaná az útfelújításokhoz nyújtott korábbi támogatási rendszert, ahogy a Panel Plusz programot is folytatná. Az önkormányzati reform Budapestet is érinti: a főváros a jövőben "korszerűsített" hatáskörben járna el: az egész várost vagy a több kerületet érintő feladatokért és fejlesztésekért a fővárosi önkormányzat felelne, valamint az újonnan létrejövő regionális önkormányzat kompetenciáit is gyakorolná.