"A tb-fizetés ellenőrzése az alapja a kormányfő által meghirdetett egészségügyi reformoknak, csak így lehet kiszűrni azokat a potyautasokat, akik nem fizetnek az egészségügyi ellátásért" - mondta az [origo]-nak Békési László, a Telki Kórház igazgatója azzal kapcsolatban, hogy kormányprogram szerint 2007-re épül ki az a nyilvántartó és ellenőrző rendszer, amivel követhető lesz, hogy kik fizetik a járulékokat.
Minderre azért van szükség, mert a jelenlegi szolidáris alapú rendszerben 10 millió magyar állampolgár egészségügyi ellátását mindössze 3 millió ember fizeti. Így azokat a potyautasokat is kötelesek ellátni a kórházak és az orvosok, akik egyáltalán nem fizetnek tb-hozzájárulást. Ebbe a körbe tartoznak például a feketén foglalkoztatottak vagy azok a vállalkozók, akik nem fizetnek maguk után semmilyen járulékot.
A kormány tervei szerint pontosan rögzítik majd azt is, hogy mik azok az alapszolgáltatások - például az életmentő beavatkozások -, amelyek azoknak is járnak, akik nem fizetnek járulékot. A gyógyuláshoz és az egészség megőrzéséhez szükséges szolgáltatásokat viszont csak azok vehetik majd igénybe, akik fizetik a járulékokat. A gyermekek, a nyugdíjasok és a szociális ellátásban részesülők esetében az állam továbbra is vállalja a költségeket. Bizonyos szolgáltatásokat (szépészeti beavatkozások, hotelszolgáltatás) pedig csak díjfizetés ellenében lehet majd igénybe venni.
A nyilvántartó rendszer kiépítését már a kormányfő által tavaly tavasszal ismertetett 100 lépés program egészségügyi pontjai is tartalmazták. A program életbe lépését akkor január elejére ígérte Gyurcsány Ferenc. A héten nyilvánosságra hozott kormányprogram viszont már 2007-re tolja ki a határidőt.
Békési László, a Telki Kórház igazgatója szerint az egészségügyi reform első lépése az egyéni felelősség megteremtése: ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha a jelenlegi állami típusú, szolidáris egészségügy helyett biztosítás alapúvá teszik az egészségügyet. Vagyis mindenki rendelkezik egy egyéni járulék-folyószámlával, ahová befizetheti a tb-t, amiből pedig fizeti majd a saját egészségügyi ellátását. Minden további reformnak, így a több-biztosítós rendszerre való áttérésnek is ez lenne az alapja - tette hozzá a kórházigazgató.
Arról, hogy mindez hogy néz ki majd a gyakorlatban, szerettük volna megkérdezni az Egészségügyi Minisztériumot, a tárcánál azonban az közölték, hogy csak az új miniszter beiktatása után nyilatkoznak. A nyilvántartó rendszert kiépítő Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) pedig pénteken nem válaszoltak az [origo] megkeresésére.
A magánkórház igazgatója szerint a legfontosabb, hogy úgy épüljön ki a rendszer, hogy a munkavállalónak ne lehessen hátránya abból, ha munkaadója nem fizeti utána a tb-t. Békési szerint ezt úgy lehetne kikerülni, ha mindenki maga után fizetné a járulékot. A kórházigazgató szerint jó példa Franciaország, ahol az egészségbiztosító személyenként külön köt szerződést. Az orvosi ellátás után helyben fizet a beteg, amit aztán visszaigényelhet a biztosítótól. Az pedig, hogy mekkora százalékot kap vissza a beteg, attól függ, hogy milyen típusú biztosítást kötött.
Szabó András