Már látják a potyautasokat több kórházban

Az egészségbiztosító az év eleje óta 40 olyan gépet szállított ki a kórházakba, amelyekkel az orvosok annak tudnak utánanézni, hogy a betegek jogosultak-e az egészségügyi ellátásra, vagyis fizetnek-e utánuk tb-t. Az orvosok az ellátást azonban akkor sem tagadhatják meg, ha a beteg nem fizeti a járulékokat. A kormány tervei szerint 2007-re minden korház fel lesz szerelve ellenőrző adatbázissal, és csak az életmentő beavatkozás lesz ingyenes.

A múlt héten nyilvánosságra hozott kormányprogram szerint 2007-re épül ki az a nyilvántartó és ellenőrző rendszer, amivel követhető lesz, hogy kik fizetik a járulékokat. Minderre azért van szükség, mert jelenleg 10 millió magyar állampolgár egészségügyi ellátását mindössze 3 millió ember fizeti. Így azokat a potyautasokat is kötelesek ellátni a kórházak és az orvosok, akik egyáltalán nem fizetnek tb-hozzájárulást. Ebbe a körbe tartoznak például a feketén foglalkoztatottak vagy azok a vállalkozók, akik nem fizetnek maguk után semmilyen járulékot. A tb-fizetés ellenőrzése ezért, a kormányfő által meghirdetett egészségügyi reformok alapja.

Király Gyula, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgató-helyettese az [origo]-nak elmondta: az OEP-nek jelenleg is van olyan informatikai rendszere, ahol azt tartják nyilván, hogy ki után fizetnek járulékot, vagyis, hogy kik jogosultak igénybe venni az ingyenes egészségügyi ellátást. A probléma, hogy ehhez a rendszerhez egyelőre az orvosok és a kórházak többsége nem tud hozzáférni.

Az OEP főigazgató-helyettese elmondta: az elmúlt hónapokban kezdték el a kórházaknak kiszállítani azokat az eszközöket, amelyek segítségével az orvosok hozzáférhetnek a jogosultságot nyilvántartó adatbázishoz. Az OEP a magyarországi kórházakban eddig 40 olyan eszközt szerelt fel, amelyen az orvosi kártya és a taj-kártya együttes használatával lehet leellenőrizni, hogy az adott beteg fizet-e tb-t. Király szerint további egy évre van szükség ahhoz, hogy az OEP az összes kórházat és a rendelőintézetet ellássa ilyen eszközzel. Így 2007-re valószínűleg kiépülhet a kormányprogramban szereplő, nyilvántartó rendszer.

Problémát jelent az is, hogy hiába tudja ellenőrizni az orvos a jogviszony meglétét, a tb-fizetés elmulasztása esetén sem tagadhatja meg a betegtől az egészségügyi ellátást. Jelenleg ugyanis nincs olyan törvény, ami ezt szabályozná, illetve szankcionálná a fizetés elmulasztását. Azt viszont a magyarorszag.hu ügyfélkapuján jelenleg bárki megnézheti, hogy a hazai egészségügyi rendszer mennyit költött rá.

A jogszabályi hiányosságot a kormányprogram szerint úgy rendeznék, hogy pontosan rögzítik, melyek azok az alapszolgáltatások - például az életmentő beavatkozások -, amelyek azoknak is járnak, akik nem fizetnek járulékot. A gyógyuláshoz és az egészség megőrzéséhez szükséges szolgáltatásokat viszont, várhatóan majd csak azok vehetik igénybe, akik fizetik a járulékokat. A gyermekek, a nyugdíjasok és a szociális ellátásban részesülők esetében az állam továbbra is vállalja a költségeket. Bizonyos szolgáltatásokat (szépészeti beavatkozások, hotelszolgáltatás) pedig csak díjfizetés ellenében lehet majd igénybe venni.

Békési László, a Telki Kórház igazgatója korábban az [origo]-nak azt mondta, a legfontosabb, hogy úgy épüljön ki a rendszer, hogy a munkavállalónak ne lehessen hátránya abból, ha munkaadója nem fizeti utána a tb-t. Békési szerint ezt úgy lehetne elkerülni, ha mindenki maga után fizetné a járulékot. A kórházigazgató szerint jó példa Franciaország, ahol az egészségbiztosító személyenként külön köt szerződést. Az orvosi ellátás után helyben fizet a beteg, az összeget, illetve annak egy részét aztán visszaigényelheti a biztosítótól. Az pedig, hogy mekkora százalékot kap vissza a beteg, attól függ, hogy milyen típusú biztosítást kötött.

Szabó András