A kormány megkezdte az államreform megvalósítását

Az államreformmal és a költségvetési egyensúllyal összefüggő törvénymódosításokról tárgyalt első ülésén a kormány. A miniszterek 79 jogszabályt fogadtak el.

Egy törvényjavaslat, 54 törvénymódosító javaslat, 6 kormányrendelet, 6 kormányhatározat, 2 miniszterelnöki rendelet - ez szerepel a Gyurcsány-kormány hétfői ülésének napirendjén. Az egyensúlyi programot és az államreform elindítását jelentő törvénymódosításokat még a héten benyújtják a parlamentnek - közölte a kabinet hétfői ülését követően a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Gál J. Zoltán hangsúlyozta: a szombaton bejelentette kiigazításokon túl nincs szükség újabb intézkedésekre, így például csak egyszer, szeptembertől lesz gázáremelés, melynek mértéke 30 százalék.

A gázárról szólva az államtitkár hangsúlyozta: négy év alatt a háromszorosára nőtt a világpiaci ár, s mi 80 százalékban import gázt használunk, miközben a költségek átlagosan felét fizetik most a fogyasztók. A mostani kompenzációs rendszer igazságtalan és a nagyfogyasztást ösztönzi, ezért januártól szociális kompenzációt vezetnek, és ösztönzik az energiatakarékosságot is - mondta Gál J. Zoltán, részleteket pedig két hét múlva ígért.

A politikus elmondta: a bankoknak december 20-ig a költségvetési forrásból származó kamattámogatás után 20 százalék járadékot kell fizetniük; ebből évi 25 milliárd forint állami bevétel keletkezik. A kormány úgy döntött, hogy a 20 százalékos kamatadó és tőzsdei árfolyamnyereség-adó esetében csak a nyugdíj-előtakarékossági, illetve a lakástakarék-pénztárban elhelyezett betétek kamata lesz adómentes. Döntöttek a házipénztáradóról, amelyet úgy számolnak ki, hogy a vállalkozás éves pénzforgalmát elosztják 365-tel, ezt megszorozzák kettővel, s az e fölötti rész 20 százalékát kell befizetni. A szolidaritási adót a 6 millió 50 ezer forintnál nagyobb jövedelműek fizetik; a 6 millió 50 ezer forint feletti rész 4 százalékát. A társaságok esetében szeptembertől a teljes adóalap 4 százalékát kell fizetni, vagyis a társasági adó emelésének is tekinthető. A kormány úgy döntött, hogy a minisztériumok kiadásait 42,1 milliárd forinttal csökkentik, és ezt az összeget zárolják. A részletekről egyeztetnek a miniszterek.

Szikora János, az APEH elnöke a tájékoztatón elmondta: az adóhivatal felkészült az évi 10 ezer vagyongyarapodási vizsgálat lefolytatására. Az adóhatóság lesz az egyetlen államigazgatási szervezet, amelynek nem csökken a létszáma. Évente 250-280 ezer adóellenőrzést folytat le a hatóság, 2005-ben ezek során 202 milliárd forint adóhiányt állapított meg. Ebből 12 milliárd volt szja-jellegű, 168 milliárd az áfához kapcsolódik. Az idén eddig 184 vagyonosodási vizsgálatot folytatott le az APEH a tervezett 500-600-ból. Ennek háromnegyedében állapított meg adóhiányt, átlagosan 13 millió forintot; a múlt évi átlag még csak 10 millió forint volt. Kérdésünkre, hogy miként választják ki a 10 ezer ellenőrizendő személyt, az elnök a kontrolladatokra - például az illetékhivatali ingatlanvásárlási jelzésekre - hivatkozott.

Az államigazgatási átalakításokról szólva Gál J. Zoltán beszámolt arról, hogy 20 százalékkal csökken a minisztériumok létszáma, 8057-ről 6168-ra. 42 helyett 16 államtitkár, 95 helyett 51 helyettes államtitkár (vagyis szakállamtitkár), 426 helyett 230 főosztályvezető lesz - sorolta a politikus. A gépkocsik számát 751-ről 433-ra csökkentik. Az elbocsátottakat díjmentesen hívható telefonos szolgálat, ingyenes képzések és egy külön iroda is segíti majd, valamint kiterjesztik a prémiumévek-programot, és különleges foglalkoztatási állományt is biztosítanak a köztisztviselőknek.

Hat, az államreformmal összefüggő és többnyire ellenzéki támogatást is igénylő törvényjavaslatot nyújt be a kormány a parlamentnek. Az Országgyűlés létszámát 298-ra csökkentenék, de nyitottak ennél kevesebbre is, ha az arányos képviseletet biztosít. A kormány tervei szerint 176-ról 149-re csökkenne az egyéni választókerületek száma, a listás helyeké pedig 210-ről szintén 149-re, s csak egy fordulót tartanánk a mostani kettő helyett.

A pártfinanszírozási törvényjavaslat szerint a pártoknak minden támogatás forrását nyilvánossá kell tenniük. A kampány kiadásait az ÁSZ becsléssel ellenőrzi. Megszűnik a kampányra fordítható összeg felső határa, s a pártelnökök személyes anyagi felelősséget vállalnának a törvénysértésekért.

Szigorítaná a kormány az európai parlamenti és az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi szabályait, valamint a mentelmi jogokat: kötelező lenne például megfújni a szondát.

Az európai parlamenti választások évétől, 2009-től a megyei közgyűlések helyett regionális közgyűlések működnének, s megszűnnének a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok kiemelt jogállása. Az első regionális közgyűlések 2012-ig működnének, ezt követően 4 évre választanák meg őket. Az önkormányzati választások esetében idén 2012-ig tartana a képviselők és polgármesterek megbízatása, s a kisebb településeken külön polgármester lenne, de a szomszédos falvakkal közös fenntartású hivatal. A módosítás megteremtené a kötelező önkormányzati társulás megalakítását a helyi közszolgáltatás ellátására. A megyei közgyűlési tagok száma ősztől 901-ről 708-ra csökkenne, a képviselők tiszteletdíja pedig a lakosságszámtól függő 44 ezer és 140 ezer forint közötti összegről 37 és 103 ezer forint közötti összegre. A bizottsági tagság utáni tiszteletdíj a felére csökkenne, és megszűnne az ingyenes (kifizetik a bérletet) tömegközlekedési lehetőség. Mindez évente 3-5 milliárd forint megtakarítást jelent.

Gál J. Zoltán azt is elmondta, hogy a kormány döntött az Államreform Bizottság létrehozásáról, és július 1-én megalakul a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) is. Előbbit Draskovics Tibor kormánymegbízottként vezeti két évig, azért, mert 2008-ra az érdemi döntéseknek már meg kell születniük.