A hangulattal magyarázza Gyurcsány a titkolózást

Adócsökkentést, kedvezményes áram- és gáztarifákat, valamint reálbérnövekedést ígért sok minden más mellett az MSZP választási programjában. Az általuk vezetett kormány ennek gyakorlatilag az ellenkezőjét valósítja meg. Az [origo] egymás mellé rakta az emberek orra előtt elhúzott mézesmadzagot és a most tálalt feketelevest.

"Akar megszorítást?" - kérdezett vissza a két választási forduló között Gyurcsány Ferenc, amikor az [origo] munkatársa arról érdeklődött, hogy milyen megszorító intézkedéseket tervez a hatalmas hiánnyal küszködő költségvetés rendbetételére. Gazdasági elemzők többször is figyelmeztettek ugyan arra, szükség lesz kiigazításra, a politikusok elengedték fülük mellett ezeket az intelmeket. Sőt, jól hangzó - a mostani intézkedésekkel több ponton homlokegyenest ellenkező - ígéreteket tettek.

"Csökkentjük az adóterheket"

Az Erős köztársaság, sikeres Magyarország című MSZP-s választási program büszkén sorolja a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány eredményeit, majd azt állítja, hogy a folytatás hasonló lesz. "Tudjuk, mi a következő lépés" - mondják, és pontokba szedve közölték is, mire szavaz, aki rájuk szavaz. A 8. pont az "Igazságos közteherviselés" címet viseli, amelyben szóról szóra ezt olvashatjuk: "Csökkentjük a vállalkozások, az állampolgárok, a családok adóterheit."

Ehhez képest a június 10-én bejelentett Új egyensúly 2006-2008 című program több oldalon keresztül sorolja az adók emelésével, az adókedvezmények eltörlésével és szűkítésével kapcsolatos intézkedéseket.

Szeptembertől 15-ről 20 százalékra emelkedik a középső áfakulcs, ami mindenkit érint, bevezetik a magasabb - hatmillió forint feletti - jövedelemmel rendelkezőkre és a nyereséges vállalkozókra vonatkozó úgynevezett szolidaritási adót. A cégek számára lesz úgynevezett elvárt adó is, a folyamatosan rekordnyereséget elkönyvelő bankok és biztosítók különadót fizethetnek, és már idén szeptembertől elkezdik beszedni a bevezetésre kerülő kamat- és tőzsdei árfolyamnyereság-adót.

Ezek többsége a vállalkozásokat terheli, de 2008-tól lesz ingatlanadó is, amely magánszemélyeket is kényelmetlenül érinthet. Emellett emelkednek a munkáltatók és a munkavállalók által fizetett járulékok is, pedig a kampányban még ezek fokozatos csökkentését ígérték. Marad a havi 1950 forintos egészségügyi hozzájárulás is, amelyről korábban azt ígérték, hogy idén novemberben megszűnik.

"Kedvezményes tarifát vezetünk be"

Az energiaárakra vonatkozó ígéretek így hangzottak a választási program 17. pontjában: "az elektromos áram, a gáz- és a távfűtés-szolgáltatásban kedvezményes tarifát vezetünk be annak érdekében, hogy mérsékeljük az átlagos, illetve az átlag alatti jövedelműek terheit." Ami lesz ehelyett: 2006 augusztusában a gáz átlagos fogyasztói ára 30 százalékkal emelkedik, ehhez jön még hozzá az áfakulcs emelése. Ezzel egy időben 10-14 százalékkal drágul a villamos energia lakossági ára is, némi vigaszt jelenthet, hogy mivel ez más kulcs alá esik, ezért az áfaemelés ezt nem terheli tovább.

Az energiaár-növekedésénél meg kell említeni, hogy a kőolaj világpiaci ára az elmúlt három esztendőben megháromszorozódott, emiatt sok elemző, gazdasági szakértő régóta sürgette a tarifák kiigazítását a két korábbi-jelenlegi kormánypártnál. A választási időszakban is hangsúlyozták ezt, de a jelek szerint az Erős köztársaság, sikeres Magyarország írói úgy érezték, jobb ha nem traktálják a választópolgárokat ilyen, kevésbé vidám hangulatú részletekkel.

Veres és a hiánycélok

Veres azt mondta, nem kell megszorítás

Nemcsak a programban, a nyilatkozatok szintjén sem voltak őszintébbek az MSZP politikusai. Veres János akkori és jelenlegi pénzügyminiszter például április 10-én, amikor kiderült, hogy 90 milliárd forinttal magasabb az államháztartás első negyedévi hiánya az előzetes prognózisnál, azt mondta, hogy a tételek év közben rendeződni fognak, és teljesül majd az államháztartás tervezett hiányával kapcsolatos cél. Ma már tudjuk, hogy ez nem egészen így alakult, és mintegy másfélszerese lesz a tervezettnek: nyolc százalék. Több elemző szerint ráadásul ez sem lesz tartható, a megszorítások ellenére sem.

Veres János a kampány során más alkalommal is tett olyan nyilatkozatot, amely ellentmond a jelenlegi terveknek. Március 23-án Sárváron azt mondta: "nem megszorításokra van szükség, hanem arra, hogy az állam az őt megillető bevételekhez hozzájusson". Azóta jócskán meggondolhatta magát, mert a mostani egyensúlyi program tesz kísérletet ugyan az eltitkolt jövedelmek kifehérítésére, de új bevételi megoldásokat is tartalmaz szép számmal.

Gyurcsány Ferenc ma azt mondja, "az ország sokkal bölcsebb annál, mint hogy ne értené, hogyha az állam pénzügyei nincsenek egyensúlyban, akkor nem tud mást tenni a kormányfő meg a kormány, mint hogy intézkedéseket tesz", de a kampány során nem építettek erre a bölcsességre. A Magyar Rádiónak adott interjújából az derül ki, hogy Gyurcsány ezért részben az ellenzéket okolja, amelynek programjában valóban nem egyensúlyi, hanem további jóléti intézkedések szerepeltek, vagyis nyilván nehéz lett volna népszerűtlen elképzelésekkel kampányolni velük szemben. Gyurcsány szerint ezért kialakult egy "irracionális hangulat, ahol nincs esélye annak, hogy okosan beszélgessünk az ország dolgáról, (így) szót sem ejthettünk volna semmiről, ami előttünk áll".

Lencsés Csaba